Mind több a rossz adós

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A mulasztások nagyobb számát az okozza, hogy egy személynek, családnak sokszor több kölcsön visszafizetésével akad gondja. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT
[/caption]Havi 20-30 ezerrel nő az adósok feketelistáján szereplő új magánszemélyek száma – tudta meg szerkesztőségünk. A bővülés üteme kétszer olyan gyors, mint egy-két évvel korábban. Akkoriban havonta még csak nagyjából tízezer, fizetési gondokkal küszködő adóssal bővült az akkor BAR-lista, most pedig Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) néven futó adatbázis. „Idén július végéig összesen 890 ezer mulasztás, visszaélés került be a nyilvántartásunkba, ami körülbelül 600 ezer személyt jelent” – mondta érdeklődésünkre Rácz Lajos, a KHR-t működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. (BISZ) szolgáltatás fejlesztési igazgatója.

A mulasztások nagyobb számát az okozza, hogy egy személynek, családnak sokszor több kölcsön visszafizetésével akad gondja. „Egy háztartásnak gyakran három-négy hitelszerződése is van, ha pedig előreláthatatlan esemény, haláleset, állásvesztés miatt fizetésképtelenné válik, akkor gyakran nemcsak az egyik, hanem akár az összes hitele bedőlhet” – magyarázta kérdésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének (BHKE) főtitkára. Érdekességként megemlítette, hogy a hozzájuk forduló ügyfelek közül egy 18-szoros feketelistás volt a rekorder. A főtitkár szerint a nagy számok törvényének is köszönhető, hogy ennyire sok lett a problémás visszafizetés, hiszen az elmúlt három évben nagyon megnövekedett a magyarok hitelfelvételi kedve, sokan pedig felelőtlenül mentek bele olyan kölcsönökbe, amelyeket jövedelmük egyébként nem tenne lehetővé.

Kiből lesz fekete bárány?
Magyarországon jelenleg egy kötelező, a háztartásokat nézve negatív adóslista létezik, a BISZ által működtetett KHR. Ennek célja, hogy a bankok jobban meg tudják ítélni egy-egy ügyfél kockázatát. A listának van egy vállalati, illetve egy lakossági hiteleket nyilvántartó része. Ez utóbbi azoknak az adósoknak az adatait tartalmazza, akik elmulasztották adósi kötelezettségeiket, vagy vétettek a hitelezési szabályok ellen. Akkor kerül fel valaki rá, ha a tartozásának összege több mint kilencven napon keresztül folyamatosan meghaladja a minimálbér összegét (jelenleg 69 ezer forintot). De szintén „tagságot” ér a hitelkártyáva történő bármilyen visszaélés, illetve azok is szerepelnek rajta, akik csalással, például hamis adatokkal, dokumentumokkal próbáltak hitelhez jutni.

Csak a bankok láthatják
Ha valaki valamiért felkerült a feketelistára, az bármit csinál, öt évig fent is marad rajta. Igaz, ha közben rendezi a tartozásait, akkor a neve mellett már csak a „lezárt mulasztás” megjelölés szerepel, azaz a pénzintézetek is tudni fogják, hogy már nincsen sara az illetőnek. Nem kell attól félnie a fizetési gondokkal küzködő, mulasztó adósnak, hogy az ismerősei, esetleg rosszakarói értesülnek anyagi gondjairól, ugyanis a KHR-listához csak az arra jogosult pénzintézetek és bankok férnek hozzá. A magánszemélyek, de még a vállalkozások sem nézhetik meg a központi rendszerben tárolt adatokat, és nem tudhatják meg, hogy kik nem tudták időben fizetni a hiteleiket.

Hitel rossz adósoknak
A „listás” helyezés nem feltétlenül jelenti egyben azt is, hogy öt évig nem juthat kölcsönhöz a rossz adósként megbélyegzett ügyfél. Sőt. Nincs is olyan törvény, amely valamilyen úton-módon korlátozná a KHR-listás ügyfelek kölcsönhöz jutását. Bár ennek ellenére vannak olyan pénzintézetek, amelyek nem finanszíroznak KHR-listás ügyfelet, de ezek vannak kisebbségben. Inkább az a jellemző, hogy szigorított feltételekkel, magasabb kamattal nyújtanak számukra termékeket. Emellett léteznek olyan vállalkozások is, amelyek a listán szereplő ügyfelekre specializálódtak, szintén nagy költségű hitelekkel.

Nyilvántartanák a jó adósokat is

A szakma már közel négy éve küzd azért, hogy megszülessen egy törvényileg szabályozott feltételekkel működő pozitív adóslista is, amelyen minden olyan adós szerepelne, aki vett fel hitelt valamilyen intézménytől. Ebben az is szerepelne, hogy egy személynek hány és milyen összegű kölcsönszerződése van érvényben. A jelenlegi állás szerint a listára való felkerülés önkéntes alapon működne. Az ügyfélnek azért lehet érdeke felkerülni rá, mert ha jó adós, akkor kedvezőbb feltételekkel juthatna a későbbiekben hitelhez – vélik a szakértők.