Olcsó fűtés bankjegyégetéssel

Akár egész télen ingyen fűthet, méghozzá volt bankjegyek eltüzelésével, az a közhasznú szervezet, amely sikerrel részt vesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új pályázatán. A jegybank ugyanis jótékony célokra felajánlotta a bankjegybrikettjeit, amelyek a hozzájuk beérkező, a forgalomban elhasználódott bankjegyek megsemmisítésekor keletkeznek. Ezek a „pénztéglák” igen magas, a lignithez és a barnaszénhez hasonló fűtőértékkel rendelkeznek, ezért nagy segítséget nyújthatnak az érintett szervezeteknek. Közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek jelentkezhetnek a pályázatra, amelyet az MNB a bankjegybrikettek térítésmentes, fűtési célú hasznosítására írt ki, jelentkezni augusztus 31-ig lehet. Összesen legfeljebb három nyertes pályázó fűthet majd télen a régi bankjegyekből készült téglácskákkal. [caption id="" align="aligncenter" width="450"] Az idén először hirdeti meg a pénztéglák hasznosítására kiírt pályázatát a jegybank
[/caption]

Évente egyébként nagyjából 70-100 tonna elhasználódott, megrongálódott bankjegyet von ki az MNB a forgalomból. Azt, hogy melyik papírpénz minősül forgalomképtelennek, a jegybank nagy teljesítményű bankjegyfeldolgozó gépei „döntik el”. Nem csak a sérült, rongált bankjegyeket vonják ki a forgalomból, hanem azokat is, amelyeknek a forgalomképessége nem megfelelő, például túl gyűröttek, és ezért bankautomatákban nem lehetne használni őket. A kivonásra ítélt bankókat a gépek apró, egyszer öt milliméteres darabokra aprítják. Ezután vegyszermentesen, adalékanyag hozzáadása nélkül nagy nyomáson körülbelül egykilós, tégla alakú bankjegybrikettekké préselik. A forgalomban lévő bankjegyek átlagosan 30 százalékára vár hasonló sors.

Címlettől függ, hogy milyen hosszú élet vár egy bankjegyre, egy kis címletű (200-as) élettartama csupán két év, míg a tízezres vagy a húszezres akár öt-hat évig is forgalomban maradhat. Ennek az az oka, hogy a kisebb pénzek sűrűbben cserélnek gazdát, több kézen mennek át, ezért jobban és gyorsabban kopnak, gyűrődnek. Ezzel szemben egy pénzérme élettartama húsz-harminc év is lehet, többek között ez a tartósság az egyik oka annak, hogy az MNB a 200-as bankjegyet érmére cseréli.

Mivel évi 70-100 tonna bankjegyet vonnak ki a forgalomból, nagyjából ugyanennyi bankjegybrikett készül évente a nemzeti banknál. Az idén először hirdeti meg a pénztéglák hasznosítására kiírt pályázatát a jegybank. Ennek előzményeként tavasszal egy úgynevezett „pilot projekt” (azaz főpróba) keretében a karácsondi Boróka autista majorságba vitték a briketteket, az ott lakó autisták a saját maguk által termelt zöldségek fóliasátrait fűtötték velük. Korábban a briketteket a bank egy erőművében égették el. A kivont pénzérméket korábban is és most is beolvasztja a jegybank, és nyersanyagként értékesíti. Az így keletkező bevétel csökkenti az államadósságot, azaz közvetve az adófizetők terheit.