A filmvilág hírei

Sutherland megijedt magától
Néha a színész fél magától. Kiefer Sutherland legalább is így van vele. Új filmje, a Tükrök (Mirrors, hazai bemutató: október 16.) után bevallotta, hogy ez a fajta misztikus thriller a legkeményebb férfiakat is megzavarhatja.

– A forgatókönyv tetszett, a forgatás kellemes volt – emlékszik vissza a 24 sztárja –, de voltak jelenetek, amelyek után nagyon bántam az egészet. Nyomasztottak, rám telepedtek, alig tudtam este elaludni: pedig tudtam, hogy másnap hajnalban folytatódik az egész. Kicsit olyan érzésem lett, mint amikor a lányommal elmentünk régen hullámvasutazni. Amíg sorba álltunk, izgatottan vártam, de amikor a bejárathoz értünk, akkor legszívesebben már elsompolyogtam volna, csak már nem lehetett: 300 ember figyelt mögöttem, meg mellettem a lányom. Komolyan van a filmben néhány olyan intenzív, félelmetes helyzetünk, hogy közben azt mondogattam magamban: „most egy évig csak romantikus vígjátékokat szeretnék”.

Wahlberg végre nősül
Max Payne kemény, határozott figura: a saját igazáért az ördöggel is szembeszáll. Aki életre kelti, Mark Wahlberg már nem ilyen egyértelmű eset; élettársa és két gyerekük anyja, Rhea Durham a megmondhatója. Bár Ella négy-, Michael pedig kétéves, és a pár szeptember végére várja a harmadik babát, Mark az utóbbi években jó néhányszor szakított kedvesével és elköltözött otthonról: először nem sokkal a lánya születése után, és azóta többször is. Igaz, a szakításnak mindig kibékülés lett a vége – átmenetileg.

Ám Mark Wahlberg új életet akar kezdeni. Bejelentette, hogy feleségül veszi Rheát.

– Mindig is közösen akartuk felnevelni a gyerekeinket, mindig igazi család akartunk lenni – nyilatkozta. – Bármilyen sok erőt és energiát is kell áldoznunk rá, igazán így akarjuk. Másképp nem megy: egy kapcsolatra mindig sokat kell áldozni.

A 37 éves színésznek talán legutóbbi filmje, a Max Payne – Egyszemélyes háború (Max Payne, hazai bemutató: október 30.) nyitotta fel a szemét a család fontosságával kapcsolatban. A thrillerben ugyanis olyan zsarut alakít, aki elveszíti a családját: és ezért kezdi kegyetlen és misztikus bosszúhadjáratát.

Kegyetlen művész
Neil LaBute különös ember. Az elmúlt tíz évben egyre sikeresebb, egyre nagyobb filmeket készít: az első, amellyel rögtön díjat nyert a Sundance Filmfesztiválon, mindössze 25 ezer dollárba került, és két hét alatt forgatták le. A legutóbbi, a Kínos közelség (Lakeview Terrace, hazai bemutató: december 4.) már nagy költségvetésű thriller Samuel L. Jackson főszereplésével – ám a rendező eközben folytatja színházi pályáját is, és bár a Broadway-n és a londoni West Enden is játsszák darabjait, ő a 30-40 személyes kis chicagói színházakban érzi a legjobban magát. Azt mondja, az az ő világa. Pedig minden világában ugyanazzal foglalkozik: színpadon és filmen is a gonosz, kegyetlen emberek érdeklik, azok, akik minden alap nélkül, látszólag megmagyarázhatatlan okból bántanak másokat. A Kínos közelség nézői is lassan érthetik meg, miért kínozza a Jackson játszotta Los Angeles-i rendőr a szomszédjába költöző ifjú párt olyan rafinált kegyetlenséggel.

– Sokáig én sem értettem, miért pont ez érdekel a világból – nyilatkozta nemrég LaBute. – Csak azt vettem észre, hogy házibulikban rossz vendég vagyok: mindig a konfliktusra várok, azt lesem, hol alakul valami baj. De most már tudom, apám tehet az egészről. Enyhén szólva nem volt jó ember. Rá kellett jönnöm, hogy a legtöbb munkámban, filmemben ott szerepel valahogyan. Az ő furcsa, szinte megmagyarázhatatlan gonoszsága tulajdonképpen az életművem alapja. Szóval, végül még hálás is lehetek neki.

Az igazi férfi ausztrál
A jó rendezőnek szerencséje van. Baz Luhrmann nagyszabású, romantikus kalandfilmje, az Ausztrália (Australia, hazai bemutató: december 25.) férfi főszerepére Russel Crowe-t akarta felkérni, ám ő összekülönbözött a gyártó stúdióval, és így végül Hugh Jackman játszhatja el az arisztokrata nőbe szerető lovász figuráját. Szerencsére – mondja most a rendező.

– Kevés színész van a világon, aki felkaphatja Nicole Kidman-t (a női főszereplőt), egy ágyra vághatja, de úgy, hogy a nő attól kezdve nem ellenkezik, és ezt a néző elhiszi – nyilatkozta a Moulin Rouge rendezője. – Jackman képes volt erre. Arról nem is beszélve, hogy a karikás ostorral is nagyon meggyőzően bánik. Tudom, hogy a pályája elején gyerekzsúrokon volt bohóc, meg az első reklámfotót, ami készült róla, egy testépítő szalon rendelte, és ő volt az „ilyen volt előtte” kép. De nyers férfiasságban, azt hiszem, ma Hugh Jackman verhetetlen.