A magánbeszélgetések nyilvánosságra hozatalának nincs bírói gyakorlata

Tóth Mihályt az MTI annak kapcsán kérdezete, hogy a közelmúltban többször is titokban rögzített magánbeszélgetések kerültek nyilvánosságra. „Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő” – idézte a törvényt a büntetőjogász, hozzátéve, hogy a bűncselekmény hivatalból nem, csak a sértett fél magánindítványára üldözendő. Ez a bűncselekmény csak szándékosan követhető el, azaz a tettesnek tisztában kell lennie azzal, hogy magántitoknak jutott a birtokába, továbbá azzal is, hogy azt alapos ok nélkül hozta nyilvánosságra – magyarázta.

Az utóbbi kérdés eldöntése bírói mérlegelés körébe tartozik, és az elkövető már akkor is mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha annyi megállapítható, hogy a cselekmény elkövetésekor joggal gondolhatta azt: alapos oka van a magántitok nyilvánosságra hozására. Ez lehet például valamiféle nyomós közérdek. Miután azonban ez a bűncselekmény rendkívül ritkán jut bírói szakba, évente alig egy-két ilyen ügy van, ezért kimunkált ítélkezési gyakorlatról nem beszélhetünk – fejtette ki a több évtizedes ügyészi gyakorlattal is rendelkező egyetemi tanár.

Arra a kérdésre, hogy tipikusan ki tekinthető olyan személynek, aki foglalkozása révén jut magántitok birtokába, Tóth Mihály az ügyvédeket, az orvosokat és az újságírókat említette példaként. Ugyanakkor, ha hivatalos személy ebben a minőségében eljárva sért magántitkot, az egy súlyosabb bűncselekményt valósít meg. A szakember elmondta: a mások között folytatott beszélgetés tartalma csak a legritkább esetben kötelezhet egy harmadik magánszemélyt arra, hogy hatóságokhoz forduljon. A magyar törvények feljelentési kötelezettséget magánszemélyek számára kizárólag csak az állam elleni, vagy terrorcselekmények és emberrablás esetén írnak elő. Természetesen egy magánbeszélgetés nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat, például jó hírnevet sérthet, akkor pedig polgári bíróság előtt követelhető a jogsértés megállapítása, a további jogsértéstől való eltiltás és elégtétel adása – fűzte hozzá Tóth Mihály.