2008.09.07. 14:00
A szupernagyi előtt nincs akadály
A női feltalálók első világkiállítását a magyar Vári Éva nyerte meg Szöulban. A nyugdíjas vegyész, aki egyébként a mezőny legidősebb tagja volt, egy a kerekesszékesek mindennapi életét könnyítő találmánnyal lett a legjobb.
[caption id="" align="alignleft" width="250"]
A 13 és 17 éves unokáimmal nagyszerű csapatot alkotunk, segítenek mindenben. Én agyalok, ők rajzolnak és titkot tartanak - FOTÓ: DARNAY KATALIN
[/caption]Vári Éva vegyészként, új gyógyszerek fejlesztésében és a használatban lévő készítmények hatásainak vizsgálatában is részt vett. De nem csak a munkában, otthon is mindig új dolgokon törte a fejét. A nyugdíjas feltaláló azt mondja: egykori hivatásának és annak köszönheti újító vénáját, hogy háztartást vezetett. „Nagyon szeretek sütni-főzni és mindig azon törtem a fejemet, hogy lehetne a leginkább leegyszerűsíteni a teendőket a konyhában – mondta Vári Éva. – Éppen ezért a legtöbb receptet saját módszereim alapján írtam át és kitaláltam sok új ételt és konyhai eljárást is. Az újító, jobbító szándék tehát innen van, a kitartást pedig, ami egy feltalálónak Magyarországon elengedhetetlen, a tudományból hoztam magammal.”
Vári Éva utazni is szeret. Eddigi legsikeresebb találmányát pedig éppen ennek a szenvedélyének köszönheti. „Tavaly Olaszországban jártam, ahol egy raktárnál azt láttam, hogy a munkások a lefűrészelt rekeszekből építettek rámpát a lépcsőkre, és azon tolták fel az árut – mondta Vári Éva. – Jó alaposan megnéztem magamnak, mert nagyon ötletesnek tűnt. Egyszerű volt és nagyon sokat segített a munkásoknak, ezért megragadt bennem. Amikor aztán azt láttam a budapesti utcán, hogy egy kerekes székes ember kínlódik, hogy feljusson egy lépcsőn, eszembe jutott, amit láttam. Hazamentem, elkezdtem rajzolgatni, szabni, varrni, majd összeállt a fejemben egy olyan szerkezet, ami ahhoz az olaszországi kezdetleges dologra hasonlított. Rögtön megkértem az unokámat, hogy rajzolja le nekem, amit kitaláltam.”
A találmányt lego-módszerrel egy óra alatt össze lehet rakni, olcsóbb, mint bármelyik másik megoldás, bármikor fel lehet szerelni a lépcsőkre és mivel az eszköz használt gumikból készül, környezetvédelmi jelentősége is nagy. Az sem mellékes, hogy egy beépíthető fordítónak köszönhetően a hosszú és a szabványnál meredekebb lépcsőknél is alkalmazható. A találmányt többen látták. Mindanyian bíztatták a lelkes nagymamát, hogy pályázzon vele versenyekre. A szöuli világkiállítás volt az első megmérettetés, rögtön sikerrel. Ötven ország, több mint száz feltalálójának munkája közül, ez nyerte el a nagydíjat. Ráadásul Vári Éva a legidősebb volt a mezőnyben, így arra is büszke, hogy a fiatalabbakat is megelőzte.
„Pénzjutalom nem járt az elismerés mellé, de óriási reklámértéke van. Nagyon sokan kerestek azóta és a nagydíjjal az is együttjárt, hogy sok helyre hívnak. Utazni pedig nagyon szeretek, tehát nekem az önmagában is élmény, hogy eljuthattam néhány országba. Most egy gyártóval tárgyalok, aki szeretné megvalósítani amit kitaláltam, mert az lenne a legjobb az egészben, ha használat közben is láthatnám a találmányom. Bizakodom, bár túl jó tapasztalatok nincsenek. Magyarországon valahogy nincs megbecsülése a feltalálóknak. Szöulban több ország feltalálójával beszélgettem és a legtöbb helyen az állam úgy segíti a feltalálóit, hogy vállalja a szabadalmaztatás és a prototípus gyártás költségeit. Ez nagy dolog, itthon is szükség lenne rá. A magyar elme ugyanis híresen kreatív, ha támogatnák, bizonyára sok jó dolog születhetne belőle és nem kéne külföldön megvalósulnia, amit Magyarországon találtak ki. Én mindenesetre azóta szárnyakat kaptam és már az újabb ötlet is megszületett a fejemben. A 13 és 17 éves unokáimmal nagyszerű csapatot alkotunk, segítenek mindenben. Én agyalok, ők rajzolnak és titkot tartanak. Addig ugyanis, amíg nincs meg a szabadalom vigyázunk az ötletünkre, aztán meg persze azért drukkolunk, hogy minél többen megismerjék.”
Híres magyar feltalálók és a találmányok
Szódát a világon elsőként Jedlik Ányos István természettudós, tanár, feltaláló és bencés szerzetes készített 1826-ban, hogy rendtársait meglepje. Később a tervei alapján épült fel az első szikvízüzem is. Az elektromos áram elektromágneses hatásának órai bemutatására építette meg azt a szerkezetet, ami egy, dinamó vagyis elektromotor volt. Jedlik nem ismerte fel ennek jelentőségét, és 1867-ben Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be rá szabadalmat.Az első golyóstollat Budapesten gyártották: Bíró László József az 1930-as években találta ki. Szabadalmát az angol kormány vásárolta meg, angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro” vagy „biro pen” néven emlegetik.
A gyufát Irinyi János egyik professzorának sikertelen kísérlete kapcsán találta ki. 1836-ban szabadalmaztatta találmányát, amit eladott egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott pénzből külföldre ment tanulmányútra, majd megalapította az első magyar gyufagyárat 1839-ben Pesten.
A számítástechnikában használt floppyt Jánosi Marcell fejlesztette ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban. Amikor a hajlékonylemez szabadalmi ideje lejárt Jánosi nem hosszabbította meg azt. Elsőként az amerikai IBM, majd egy japán gyár is elkészítette a saját márkás floppylemezét.
A telefonközpontot Puskás Tivadar találta fel. Az elsőt 1878-ban Bostonban és Párizsban építették meg.
A helikopter is magyar találmány. Fejlesztését ugyan a világ több országában egyszerre végezték, de az elsőt 1917-ben Kármán Tódor és Asbót Oszkár tervei alapján építették meg.
A számítógép szintén fokozatos fejlesztés eredménye, ám Neumann Jánost szokás az univerzális számítógép atyjának tekinteni, aki szintén magyar volt.
Az első golyóstollat Budapesten gyártották: Bíró László József az 1930-as években találta ki. Szabadalmát az angol kormány vásárolta meg, angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro” vagy „biro pen” néven emlegetik.
A gyufát Irinyi János egyik professzorának sikertelen kísérlete kapcsán találta ki. 1836-ban szabadalmaztatta találmányát, amit eladott egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott pénzből külföldre ment tanulmányútra, majd megalapította az első magyar gyufagyárat 1839-ben Pesten.
A számítástechnikában használt floppyt Jánosi Marcell fejlesztette ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban. Amikor a hajlékonylemez szabadalmi ideje lejárt Jánosi nem hosszabbította meg azt. Elsőként az amerikai IBM, majd egy japán gyár is elkészítette a saját márkás floppylemezét.
A telefonközpontot Puskás Tivadar találta fel. Az elsőt 1878-ban Bostonban és Párizsban építették meg.
A helikopter is magyar találmány. Fejlesztését ugyan a világ több országában egyszerre végezték, de az elsőt 1917-ben Kármán Tódor és Asbót Oszkár tervei alapján építették meg.
A számítógép szintén fokozatos fejlesztés eredménye, ám Neumann Jánost szokás az univerzális számítógép atyjának tekinteni, aki szintén magyar volt. A 13 és 17 éves unokáimmal nagyszerű csapatot alkotunk, segítenek mindenben. Én agyalok, ők rajzolnak és titkot tartanak - FOTÓ: DARNAY KATALIN Feltaláló -->
