Az EBESZ úgy látja, Koszovóban stabil a helyzet

Koszovóban rendkívül stabil a helyzet, annak ellenére, hogy a Szerbiától elszakadt tartományban élő szerbek továbbra is külön közösséget alkotnak, távol tartják magukat a sok állam által önálló országként elismert terület többségi lakosságát adó albánoktól – állapítja meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legújabb jelentése.

A Koszovóban működő EBESZ-misszió a múlt évet és az idei első fél évet vizsgálta, s megállapításai már hétfőn megjelentek a www.osce.org/kosovo internetes oldalon, az előtt, hogy Tim Guldimann képviselet-vezető újságírók előtt ismertette volna.

Az európai szervezet azt tartotta a legfigyelemreméltóbbnak, hogy bár komoly politikai változások történtek Koszovóban (2007 novemberében parlamenti választást tartottak, idén februárban kikiáltották a terület függetlenségét, nyár elején pedig hatályba lépett a koszovói alkotmány), nem uralkodott el az erőszak. Két komolyabb incidens történt csupán: február 19-én, a függetlenség kikiáltását követően szerbek felgyújtottak két határátkelőt, március 17-én pedig Kosovska Mitrovicában összecsaptak az ENSZ-rendőrséggel, miután az erőszakosan lépett fel az akkor már több hete békésen tiltakozó bírókkal, ügyészekkel, bírósági alkalmazottakkal szemben.

Kedvező fejleményként említi a jelentés, hogy nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek szerint a koszovói függetlenség kikiáltása a szerbek újabb nagy kivándorlási hullámát idézi elő. Az is jó, véli az EBESZ, hogy Koszovó többségi albán lakossága erősen bízik az egyelőre még nemzetközi gyámság alatt működő helyi rendőrségben.

Rossz azonban, hogy a szerbek változatlanul elkülönülten élnek Koszovóban, s a terület északi részén, ahol ők adják a lakosság többségét, párhuzamos politikai és közigazgatási struktúrákat építettek ki. Ettől a belső megosztottság, albánok és szerbek elkülönülése még erősebbé vált.

Ami Koszovó többi részét illeti – ahol a helyi szerbek mintegy 60 százaléka él diaszpórában –, ott is nehéz megállapítani, hogy miként alakul a szerbek integrációja a többségi albán társadalomban. Bár a pristinai kormány tett bizonyos kísérleteket ennek érdekében, a szerbek körében továbbra is nagy a bizonytalanság és bizalmatlanság, ami akadályozza, hogy kapcsolatokat építsenek ki az enklávéikon kívüli személyekkel, intézményekkel – állapította meg az EBESZ.

A szervezet jelentése óvatosan és diplomatikusan e bizalmatlanság egyik okát is megemlíti, amikor úgy fogalmaz, hogy „a megoldatlan tulajdoni igények nagy száma leginkább a koszovói szerbek gondolkodását befolyásolja”. A koszovói albánok elleni egyik legfőbb panasz szerb részről ugyanis az, hogy elűzték otthonaikból a szerbeket, elvették javaikat.

Az EBESZ megítélése szerint baj, hogy Koszovóban kettévált az oktatási rendszer – albán és szerb nyelvű iskolák között nincs átjárás, aki valamelyik nyelven elkezdi a tanulást, annak meg kell maradnia abban a rendszerben.

A koszovói társadalom számára a legnagyobb gondot okozó problémák között említi az európai jelentés a bíróságok, mint közintézmények gyengeségét. „Folyamatosan megsértik az ítélkezés alapvető normáit. Semmi jele annak, hogy meg lehet akadályozni a bírósági eljárások számának növekedését, s annak még kevésbé, hogy számukat csökkenteni lehet” – fogalmazott az EBESZ.