Az ember, aki mindig meglepetést okoz

[caption id="" align="alignright" width="230"] Gyurcsány márciusban, amikor Horváth Ágnes menesztését javasolta. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]Gyurcsány Ferenc nem először lepte meg pártját azzal, hogy a hét elején előzőleg széles körben nem egyeztetett javaslattal állt elő pártja frakcióülésén: rendkívüli kongresszus összehívását kezdeményezte a Megegyezés című program támogatásáról. A miniszterelnök-pártelnök korábban is jelentett be politikustársai megkérdezése nélkül nagyobb horderejű javaslatokat, jobban mondva a saját döntéseit. Összegyűjtöttük a legjellemzőbbeket, és politológusok véleményét kérdeztük róluk.

„Csak akkor vállalom”
Gyurcsány először akkor lepte meg a pártot, amikor a tavalyi tisztújító kongresszuson, amelyen ő volt az egyetlen elnökjelölt, bejelentette: csak abban az esetben vállalja a pártelnökséget, és miniszterelnök is csak akkor marad tovább, ha megkapja a küldöttek 75 százalékának szavazatát. Az eredmény: 590 leadott szavazatból 526 voks Gyurcsányra. Ez 89 százalék.

Juhász Attila: „Az volt a kérdés, érdemes-e összekapcsolni a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot, mivel a kormány népszerűtlensége visszaüthet a pártra. A szavazás jó példa arra, hogy Gyurcsánynak nem volt alternatívája.”
Kiszelly Zoltán: „A bejelentés a bizonytalanok megnyerését szolgálta annak érdekében, hogy ne legyenek Gyurcsány ellen szavazók. Ilyen értelemben fegyelmező eszköz is volt.”

„Köztisztasági csomag”
Tavaly október elején jelentette be Gyurcsány Ferenc, hogy átfogó lépéseket kíván tenni a politika hitelének visszaállítása érdekében. Ezért többek között kezdeményezte a főállású parlamenti képviselők rendszerének visszaállítását, vagyis javaslata értelmében 2010-től az országgyűlési képviselők nem lehettek volna egyben önkormányzati képviselők, polgármesterek.

Juhász Attila: „Gyurcsány ezzel rálépett az MSZP tyúkszemére. Ötlete elbukott, nem tudta megvalósítani, végigvinni a párton belül.”
Kiszelly Zoltán: „Alapvetően a Zuschlag-ügyről akarta elterelni a figyelmet a kormányfő. Mivel nagy volt a párton belüli ellenállás, a javaslat elsikkadt.

Üzenet az SZDSZ-nek
„Azt fogom javasolni az SZDSZ-nek, hogy jelöljünk közösen új egészségügyi minisztert” – mondta Gyurcsány az MSZP országos értekezletén márciusban, a népszavazás után. A liberálisok azt állították, egyeztetés nélkül közölte Gyurcsány a miniszterváltást. Állítólag aznap reggel hívta csak fel Kóka János akkori SZDSZ-elnököt és Horváth Ágnest.

Juhász Attila: „A bejelentés nem az MSZP-nek esett roszszul. Gyurcsány így akarta erősíteni saját pozícióját.”
Kiszelly Zoltán: „Egyfajta előremenekülés volt ez a népszavazás eredménye elől.”

Rendkívüli kongresszus
Gyurcsány legutóbbi húzása az volt, hogy pártja hétfői frakcióülésén rendkívüli kongresszus összehívását javasolta. A döntésről vezető politikusok sem tudtak, kritizálták is, de végül konszenzusra jutottak.

Juhász Attila: „Az MSZP alapszabálya lehetővé teszi a rendkívüli kongresszust országos ügyekben, és ez bizony az.”
Kiszelly Zoltán: „A kezdeményezés megegyezik a párt alapszabályával.”

A párt nem túl lelkes

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója azt mondta, a képviselők közül nem mindenki vette jó néven Gyurcsány bejelentését. A politikus hozzátette, a pártelnök-miniszterelnök a kongresszus összehívásáról nem egyeztetett olyan fórumokkal, mint az elnökség és a választmány. Egy elnökségi tag szerkesztőségünknek azt mondta, Gyurcsány erős, karizmatikus vezető, aki azt választja, hogy nem egyeztet az elnökséggel. „Más kérdés, hogy ezt az elnökség nem szereti” – tette hozzá. Egy másik elnökségi tag szerint Gyurcsány bejelentései nem vallanak demokratikus és innovatív módszerekre. „Nem az a megoldás, hogy megkerüli a testületeket. Ez a hatalom központosítása” – véli.