2008.09.18. 06:45
Egymilliárd eurót buktunk a válságon
Globális pénzügyi válsággá terebélyesedett mostanra az a banki problémahalmaz, amelyre immáron bő egy éve nem talál megoldást a világ. A krízis mindenkit érint, még önt is! Elmondjuk, hogyan.
[caption id="" align="alignleft" width="460"]
Az 1929-32-es nagy gazdasági világválság óta nem volt ilyen mély krízisben a nemzetközi pénzügyi rendszer. FOTÓ: AFP
[/caption] Csődbe jutott óriásbankok, zuhanó árfolyamok, füstbe ment dollárszázmilliárdok – a bő egy éve az amerikai jelzálogpiacról kiindult felfordulás mostanra pénzügyi világválsággá nőtte ki magát. Az amerikai jegybank volt elnöke, a pénzügyi zseninek tartott Alan Greenspan szerint az 1929–1932-es nagy gazdasági világválság óta nem volt ilyen mély krízisben a nemzetközi pénzügyi rendszer. Hasonló véleményen van a magyar származású befektetőguru és milliárdos, Soros György is, aki szerint ráadásul még csak az elején tartunk a válságnak.
Ennyit buktak közvetlenül az emberek a válságon (mrd Ft)
Befektetési jegyen: 120Tőzsdei részvényen: 113
Jelzáloglevélen: 9
Állampapíron: 8
Forrás: MNB
A krízis eredetileg csak az amerikai bankokat érintette, amelyek tízmilliárdos veszteségeket szenvedtek el azon, hogy mind több lakossági adósuk nem tudta visszafizetni a hitelét. Később azonban kiderült: az ázsiai és európai pénzintézetek is érintettek, a bedőlt kölcsönök ugyanis nekik is veszteségeket okoztak. Mostanra általános bizalmi válság alakult ki a piacokon, a bankok már egymásnak sem hajlandók hitelezni, a befektetők pedig szabadulnak mindentől, ami „mozdítható”. Mivel a magyar nyitott piac, és népszerű a külföldi befektetők körében, a krízis önt is érinti. Lássuk hát, hogyan!
Részvények, állampapírok
A magyar részvények, állampapírok és jelzáloglevelek viszonylag kockázatosnak számítanak a külföldi befektetők szemében. Ez kevésbé áll összefüggésben Magyarország – jónak nem nevezhető – politikai, gazdasági helyzetével, sokkal inkább annak a következménye, hogy hazánkat az úgynevezett feltörekvő országok csoportjához sorolják, a többi kelet-közép-európai állammal, illetve számos ázsiai és latin-amerikai országgal egyetemben. A befektetők ezt a csoportot egyként kezelik, és ha úgy döntenek, hogy eladnak, akkor az összes ország papírjait kidobálják.
Válság esetén a befektetők elsőként mindig a kockázatosabb pénzügyi eszközöktől szabadulnak meg, jelen esetben a feltörekvő országokéitól. Nálunk ez elsősorban a tőzsde zuhanásában nyilvánult meg, tavaly augusztus elseje óta a pesti börze részvényindexe mintegy 11 ezer pontot, csaknem negyven százalékot veszítve az értékéből 29 ezer pontról 18 ezerre szánkázott. Leértékelődés zajlott le az állampapírok és a jelzáloglevelek piacán is, igaz, jóval kisebb mértékű, mint a részvényeknél.
Meddig tart?
A válság utolsó felvonásához értünk – állítja mind több piaci elemző. Az elmúlt hetek bankbedőlései (a legutolsó dominók a Lehman Brothers amerikai befektetési bank, illetve az AIG amerikai biztosító voltak, amelyek hétfőn, illetve kedden jelentettek csődöt – utóbbit egyébként megmentik) arra utalnak, hogy végre megkezdődött a piaci tisztulás. Az érintetteknek most nehéz, ám a krízisben léket kapott pénzintézetek elsüllyedése hozzájárul a kilábaláshoz – fogalmazott az egyik amerikai szakértő.Tény: a veszteségek napvilágra kerülése fontos eleme a válság megoldásának. Amíg ugyanis a befektetőknek attól kell tartaniuk, hogy bármelyik pénzintézetnél újabb veszteségekre derülhet fény, nem fognak újra vásárolni a piacon, vagyis a bizalmi válság nem oldódik meg. Mások szerint viszont messze még a válság vége. Az EIU brit elemzőcég friss közleménye szerint jelentős az esélye további bankok összeomlásának.
Befektetési jegyek
Nem csak azok bukhattak azonban nagyot, akiknek közvetlenül van vagy volt részvényük, állampapírjuk. A lakosság egyik kedvelt megtakarítási formája a befektetési jegy. Ennek az értékpapírnak a megvásárlásával az ember rábízza a pénzét egy alapkezelőre, hogy forgassa meg a piacokon. Az alapkezelők állampapírokat, részvényeket vásárolnak, esetleg ingatlanfejlesztésbe fektetik az ügyfelek pénzét. Máris látható, hogy ha esnek az árfolyamok, az bizony a befektetési jegyek tulajdonosait is negatívan érinti.
Pontosan ez történt, a befektetésijegy-tulajdonosok komoly veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, különösen azok, akik részvénybe fektető alapra bízták a pénzüket. Azok is csak viszonylag jártak jól, akik garantált alapba rakták a pénzüket. Ezek az alapok garantálják a tőkét, vagyis a befektetett összeget az ügyfél mindenképpen visszakapja. A hozam viszont már egy külső teljesítménytől függ, általában egy vagy több külföldi tőzsde indexétől. Mivel utóbbiak mind negatív teljesítményt hoztak, a garantált alapokon az elmúlt egy évben egy fillért sem lehetett keresni.
Biztosítások, nyugdíjpénztárak
Jelentős vesztesége keletkezett a lakosságnak a biztosításokon is. Az életbiztosításoknál elterjedt, hogy a biztosítási díj egy részét a biztosító vagy az általa megbízott pénzügyi szolgáltató befekteti. Ezek az úgynevezett unit-linked biztosítások, amelyek egyben befektetések is. A pénzügyi eszközök leértékelődése természetesen ezeket a konstrukciókat is érintette. Különösen rosszul jártak azok, akiknek a biztosítása már kifutott, vagy a közeljövőben fut ki, náluk ugyanis egy esetleges piaci emelkedés már nem tudja a veszteségeket ellentételezni.
Végezetül nagyot bukott a lakosság a magán-, illetve önkéntes nyugdíjalapok veszteségei miatt is. A munkavállalói nyugdíjjárulék egy része ezekbe a pénztárakba folyik, amelyek kezelik és befektetik a tőkét, hogy egyszer jókora hozammal megfejelve kiegészítsék a befizetők állami ellátását. Mivel a pénztárak is főként részvényt, illetve állampapírt vásárolnak, a pénzügyi eszközök leértékelődése csökkentette a leendő nyugdíjasok vagyonát. Nem véletlen, hogy a jóslatok szerint a pénztárak hozama az idén közelít majd a nullához.
Pénzügyi válságok a történelemben
1637 – a hollandiai tulipánválság azt követően robbant ki, hogy meredek zuhanásba kezdett a tulipánhagymák árfolyama. A megelőző években az akkoriban még ritka, ezért nagyon drága hagymák ára az egekig nőtt, jobbára a spekuláció hátán, ennek a folyamatnak vetett véget a hirtelen öszeomlás.1929 – a 20-as években rendkívül dinamikusan növekvő amerikai gazdaság megtorpanása piaci katasztrófába torkollott. A pénzügyi krízis globális gazdasági válsággá nőtte ki magát.
1987 – a 80-as évek első felének gyors amerikai növekedése és a spekuláció az egekbe tornázta a részvények árfolyamát.
A folyamatnak drámai zuhanás vetett véget.
1997–98– a 90-es években az ázsiai országok (Indonézia, Kína, Korea, Malajzia, Thaiföld) hihetetlen ütemű növekedést produkáltak. A részvény- és ingatlanárak száguldottak. A lufi először Thaiföldön pukkadt ki, majd a többi ázsiai ország következett, egy évvel később pedig Oroszország.
2000 – az internet és az informatika gyors terjedése azt a reményt keltette a befektetőkben, hogy az ezen a területen működő cégek óriási nyereségre tesznek szert. Ám csalatkozniuk kellett, a tőzsdei lufi kipukkadt.
Tőzsdei részvényen: 113
Jelzáloglevélen: 9
Állampapíron: 8
Forrás: MNB Meddig tart? A válság utolsó felvonásához értünk – állítja mind több piaci elemző. Az elmúlt hetek bankbedőlései (a legutolsó dominók a Lehman Brothers amerikai befektetési bank, illetve az AIG amerikai biztosító voltak, amelyek hétfőn, illetve kedden jelentettek csődöt – utóbbit egyébként megmentik) arra utalnak, hogy végre megkezdődött a piaci tisztulás. Az érintetteknek most nehéz, ám a krízisben léket kapott pénzintézetek elsüllyedése hozzájárul a kilábaláshoz – fogalmazott az egyik amerikai szakértő.
Tény: a veszteségek napvilágra kerülése fontos eleme a válság megoldásának. Amíg ugyanis a befektetőknek attól kell tartaniuk, hogy bármelyik pénzintézetnél újabb veszteségekre derülhet fény, nem fognak újra vásárolni a piacon, vagyis a bizalmi válság nem oldódik meg. Mások szerint viszont messze még a válság vége. Az EIU brit elemzőcég friss közleménye szerint jelentős az esélye további bankok összeomlásának. Pénzügyi válságok a történelemben 1637 – a hollandiai tulipánválság azt követően robbant ki, hogy meredek zuhanásba kezdett a tulipánhagymák árfolyama. A megelőző években az akkoriban még ritka, ezért nagyon drága hagymák ára az egekig nőtt, jobbára a spekuláció hátán, ennek a folyamatnak vetett véget a hirtelen öszeomlás.
1929 – a 20-as években rendkívül dinamikusan növekvő amerikai gazdaság megtorpanása piaci katasztrófába torkollott. A pénzügyi krízis globális gazdasági válsággá nőtte ki magát.
1987 – a 80-as évek első felének gyors amerikai növekedése és a spekuláció az egekbe tornázta a részvények árfolyamát.
A folyamatnak drámai zuhanás vetett véget.
1997–98– a 90-es években az ázsiai országok (Indonézia, Kína, Korea, Malajzia, Thaiföld) hihetetlen ütemű növekedést produkáltak. A részvény- és ingatlanárak száguldottak. A lufi először Thaiföldön pukkadt ki, majd a többi ázsiai ország következett, egy évvel később pedig Oroszország.
2000 – az internet és az informatika gyors terjedése azt a reményt keltette a befektetőkben, hogy az ezen a területen működő cégek óriási nyereségre tesznek szert. Ám csalatkozniuk kellett, a tőzsdei lufi kipukkadt. Az 1929-32-es nagy gazdasági világválság óta nem volt ilyen mély krízisben a nemzetközi pénzügyi rendszer. FOTÓ: AFP Pénzügyi válság Pénzügyi válság -->
