Falfirkátlanítják a Nagykörutat

A Szeretem Budapestet mozgalom számítása szerint 2317 négyzetméter falfirka borítja csak a Nagykörutat, és a helyzet nem kecsegtet változással: ha lefestik a feliratot, pár nappal később megjelenik rajta az új. A városszépítő aktivisták nem viccelnek: most ősszel intenzív kampányba kezdtek. A Jászai Mari téren Bojár Iván András, a mozgalom elnöke arról beszélt, hogy decemberig megtisztítják a Nagykörút térségét, ez 250 társasházat és mintegy 800 üzletet jelent.

 [caption id="" align="aligncenter" width="460"] Vödörrel és szivaccsal felszerelkezett emberek lepték el pénteken a Nagykörutat
[/caption]

„Maroknyi csoport okoz iszonyatosan nagy károkat. Ha megnézzük, hogy ma Budapesten a kerületek, a főváros és cégei hány millió forintot költenek el falfirka-mentesítésre, óriási összeget kapunk: legalább félmilliárd forintot tesz ki a falfirkák elleni küzdelem. Ehhez képest azt látjuk, hogy a város tele van firkákkal” – mondta Bojár Iván András. Hangsúlyozta: nem egyszeri tisztogatásról van szó, hanem egy hosszú távú akcióról. A letisztított területek védelmében a rendőrségi aktivitás fokozásával és a falfirka-eltávolító rendszer kiépítésével, megerősítésével azt szeretnék elérni, hogy tartós legyen a falfirkamentes állapot, és az emberek érezzék: ebben a küzdelemben nincsenek egyedül, kapnak segítséget.

Szerinte fontos a pontos definíció: a falfirka néhány betűből, szófoszlányból, jelből álló rongálás, ahol a szándék csupán a birtoklás-, a területhatár jelölése, a rivális firkáló felülírása. „E tevékenység sokszor valóban beteges formát ölt. Ismerünk olyan elkövető is, aki saját szüleinek az ékszereit adta el, hogy festéket vehessen” – mondta Bojár Iván András.

A firkálást a legtöbben olyan rongálásnak tartják, ami ellen rendőri fellépéssel kell küzdeni. Ez az egyszerű hozzáállás vezetett oda, hogy ma Budapest, az egyik legjobban összefirkált főváros kétes hírével büszkélkedhet.

„Tudni kell, hogy a falfirkálókat szinte lehetetlen elkapni, hiszen csak tettenérés esetén bizonyítható a rongálás. A firkálók viszont szinte mindig csoportban járnak, ahol valaki falaz, míg a firkáló pár másodperc alatt végez művével” – magyarázta Hanzély Ákos. A Lát-Kép Egyesület elnöke elszomorítónak nevezte, hogy jó esetben ezer firkálmányra jut egy elkapott elkövető, aki viszont csak az utolsó tettéért kaphat felelősségre vonást, a többi 999 mű viszont a helyén marad.

Elmesélte: a falfirkák klasszikusan a „szemétkupac elv” alapján terjednek. Ez arra utal, hogy egy véletlenül kialakult kis szemétkupacból pillanatok alatt hatalmas szeméthegy válhat, hisz ha mindenki odadobja a szemetet, akkor én is megtehetem ugyanezt, nem kell, hogy lelkiismeret furdalásom legyen. A falfirkák terjedése is így működik. Ha egyszer valahol megjelenik egy kis „tag”, és azt nem tüntetik el, akkor biztosan számíthatunk az újabb, egyre nagyobb falfirkák megjelenésével.

„Sajnos az ingatlantulajdonosok többségénél nem természetes, hogy folyamatosan gondozzák az épület külső részét. Még a belvárosi területeken is sok helyen, az ingatlantulajdonosok évekig, évtizedekig a legelemibb tisztításokat sem végzik el ingatlanjukon” – mondta Hanzély Ákos. Szerinte a graffiti elleni védekezés egyetlen módja, ha rendszeresen újra és újra megtisztítjuk a felületet, és ugyanezt teszi szomszédunk és az ő szomszédja is. Németország egyes városaiban például, olyan szabályt hoztak, hogy a frekventált területeken a boltok addig nem nyithatnak ki, amíg graffiti van a homlokzatukon.

A művészek legálisan is alkothatnak

Legálisan lehet graffitizni Budapesten az Etele téri és a Népszínház utcai metróépítkezés palánksorán, miután Demszky Gábor főpolgármester legális graffitifallá nyilvánította azokat. „A falfirka és a graffiti között nagy különbségek vannak. A falfirkálás ellen minden eszközzel harcolni kell, a művészi jellegű graffitik számára viszont legális megjelenési helyeket kell biztosítani” – mondta Demszky. A 4-es metró eddig üresen álló Etele téri és Népszínház utcai palánksorán azonnal alkotni kezdek a graffitisek. „Jónak tartom, hogy legális falat kaptunk, mert számukra a lényeg, hogy festhessenek” – magyarázta Mesterházy Károly. Szerinte sokan a graffitisek kézjelét, az úgynevezett tageket nem kedvelik. Hozzátette: „Én sem örülnék, ha tele lenne tagekkel a környék, ahol én lakom”. Arra a kérdésre azonban, hogy mi a véleménye a falfirkátlanítási akcióról, már nem szívesen válaszolt.