Haldoklanak az egykori bevásárlóutcák

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Üres üzletek, pusztuló épületek őrzik az elrontott várostervezés nyomait - FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]Egykor Budapest legfontosabb üzletutcája volt, mára városi autópályává silányult a jobb sorsra érdemes Rákóczi út. Ki szeret ilyen helyen sétálni és vásárolni? Senki. Üres üzletek, pusztuló épületek őrzik az elrontott várostervezés nyomait, a szigetszerű felújítások pedig nem elegendők ahhoz, hogy életet leheljenek a környékbe. Pedig valaha ebben az utcában volt Budapest legtöbb, szám szerint öt áruháza: a Verseny, a Csillag, a Lottó, a Corvin és az Otthon. Ha valamit nem lehetett megkapni az Astoriától a Keleti pályaudvarig, akkor azt másutt már nem is volt érdemes megnézni. A kegyelemdöfést a 90-es évek plázadömpingje adta, a kiskereskedelem elköltözött vagy becsődölt, azóta vegetál.

A Blaha Lujza tér önmagában is megérne egy tanulmányt. Budapest egyik legfrekventáltabb tere annyira ocsmány, hogy arról csak felsőfokban lehet beszélni, jóllehet a teret nemrég újították fel. A húgyszagú placcon szinte lehetetlen úgy végigmenni, hogy ne próbáljanak lehúzni minket, a helyenként bokáig érő galambguanóról nem is beszélve. Talán az egykori sajtópalota helyén épülő szálloda felértékeli majd a teret, és a Corvin Áruház is visszakaphatja eredeti formáját és rangját, kibújva katasztrofális bádoghomlokzata mögül. A Kossuth Lajos utcán sétálva is csak elvétve találni igényes kirakatot, a legtöbb üzlet végkiárusít. Így aztán az sem meglepő, hogy a különböző korszakokban, kétes minőségben átépített házak állapota is balkáni. A forgalom csökkentése persze régóta szerepel a tervekben, amelyek megvalósítására viszont egyelőre nincs pénz.

Bevásárlókörút új helyszínekkel

Nem segít a Rákóczi útnak, hogy 2009-2010-ben minimum négy új pláza nyílik a fővárosban: a budai Skála helyén, a Vörösmarty téren, a kőbánya-kispesti metróvégállomásnál, és az Andrássy úti Divatcsarnok. A plázaprojektek előretörésénél jóval visszafogottabb tempóban, de a Nagykörútra is visszatérőben van a kereskedelem. Elsősorban a Szent István körúti és a Teréz körúti helyiségek újulnak meg a bérlőváltások eredményeként. Ezeket a hazai kereskedők részesítik előnyben, míg a nemzetközi láncok a plázákat preferálják.

„Ez a hely jelenleg Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési folyosója, az M0 körgyűrű megépítésével és a Megyeri híd átadásával azonban megtehetjük az első fontos lépést a forgalom visszaszorítására” – mondta Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes a Rákóczi út-Kossuth Lajos utca tengelyről. Az ingatlanfejlesztők is egyetértettek abban, hogy a belvárosba vissza kell hozni az életet, de hangsúlyozták: az autóforgalom nem vehető el a területről. Ugyanis számukra fontos szempont, hogy a város éjjel-nappal élhető legyen. A városszerkezetből is adódik, hogy az útvonalon az Erzsébet hídig mindig lesz átmenő forgalom. A szakértők felhívták arra is a figyelmet, hogy az M0-s átadásának csak a Hungária körútra lesz kedvező hatása, a kiskörútra gyakorolt hatás megkérdőjelezhető.

1973-ig jártak villamosok a Rákóczi úton, és sokak szerint megint erre lenne szükség. A bemutatott tervek azonban azt voltak hivatottak bizonyítani, hogy a parkolás megoldása és a villamosközlekedés egyidejűleg nehezen kivitelezhető. A kettő együtt nem megy. A közlekedéstervezők pedig azt javasolták, hogy 2x1 sáv kerüljön a föld alá, elvezetve az átmenő forgalmat, a célirányú közlekedés pedig tömbkerüléssel, vagyis egyirányúsítással történjen. A civileket képviselő Levegő Munkacsoport szerint a legfontosabb, hogy vissza kell adni az utcákat a növényzetnek, a gyalogosoknak és a bicikliseknek. „Nyugat-európai tendencia, hogy egyre több városban egyszerűen lezárják az utcákat, vagy forgalomszűkítéssel oldják meg a problémát. Ez sem közlekedési, sem gazdasági gondot nem jelent” – magyarázta Lukács András, a szervezet elnöke.