Magyar misszió a ciprusi senkiföldjén

Az egyik legnagyobb létszámú magyar békefenntartó misszió jelenleg Cipruson teljesít szolgálatot. Összesen 84 magyar katona napi rutinja a járőrözés a sziget két részét elválasztó területen. Ugyanis mint ismeretes, az egykori brit gyarmat déli kétharmada az uniós Ciprus, míg az északi egyharmad a csak Törökország által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaság”. Miközben a Havril András vezérezredes vezette delegáció magyar katonáival zötykölődünk a demarkációs vonal sziklás-poros terepén egyik bázisról a másikra, kísérőnktől megtudom: az UNFICYP-misszióban Magyarország szerepvállalása 1993 augusztusában kezdődött.

Jelenleg a magyar a század a szlovák–magyar zászlóaljban látja el feladatát, így nem meglepő, hogy a magyar honvédség vezérkari főnökének kísérője a szlovák Lubomir Bulik vezérezredes.
Bajzák Mónika beosztott tiszthelyettes készséggel magyarázza, hogy a szlovák és magyar katonák 2001 júniusa óta teljesítenek közös szolgálatot az UNFICYP által ellenőrzött tűzszüneti zóna negyedik szektorában.

A nyolcvannégy magyar katona a nicosiai főparancsnokságon, a famagustai szlovák–magyar keleti szektorparancsnokságon, Ahienouban, az ütközőzónán belül található Szent István táborban, valamint a 91. számú megfigyelőponton szolgál. A katonacsaládból származó Mónika mostanra mindenütt szinte otthon érzi magát, hiszen az egyenruháján viselt 8-as szám jelzi: immár a nyolcadik félévét szolgálja Cipruson. Meg is kérdezik tőle gyakran, hogy mikor kapja már meg a kettős állampolgárságot.

[caption id="" align="alignright" width="220"] A szlovák és magyar katonák 2001 júniusa óta teljesítenek közös szolgálatot az UNFICYP által ellenőrzött tűzszüneti zóna negyedik szektorában. FOTÓ: TAKÁCS ZOLTÁN
[/caption] Régi ismerősként üdvözli a nicosiai táborban Handó Péter szakaszvezetőt, aki éppen a szálláson piheni ki a britek egyik átlagosnál is keményebb testnevelésóráját. A fiatal katona az ünnepi állománygyűlésre készülődve elárulja: eredetileg Afganisztába készült, de nem bánta meg, hogy végül Ciprusra került. A járőrözés mellett a kapuszolgálatot és különféle szárazföldi katonai biztosítási feladatokat kellett ellátnia, de pár héten belül lejár a kétszer féléves szolgálata, így hazatérhet. Büszkén mutatja a Fülöp Péter alezredes által megálmodott és a nemzetközi katonacsapat egyik kedvenc helyévé vált magyar bárt, ahol a karikás ostor és a kulacs mellett hatalmas magyar zászló jelzi a hely „identitását”. Nemrég tartották a magyar napot a táborban, ahol végeláthatatlan sorok nézték és hallgatták az élő zenét játszó bandát a frissen betonozott előteraszon.

Ám még mielőtt bárki azt hinné, hogy a ciprusi békefenntartók élete tengerparti koktélszürcsölés és könnyed nyári muzsikaszó, annak érdemes lenne elnéznie a 91. számú megfigyelőpontra. A „sivatag” közepén, a senkiföldjén áll a nyolc itt szolgálatot teljesítő missziós által csak Big Brother-háznak titulált komplexum, amely egy távcsöves megfigyelő-állomásból, pár konténerszobából, egy félig kész bunkerből és egy helikopter-leszállóból áll. Utóbbira állítólag azért van szükség, hogy gyorsan érkezhessen a segítség egy esetleges viperamarás vagy skorpiócsípés után. Kajdi Tamás rajparancsok szerint azért nem is olyan rossz ezen a bázison, hiszen könnyen tehet szert barátokra az ember fia.

Tény, hogy nagy fokú tolerancia és összefogás nélkül nem is lehetne kibírni a megfigyelések és járőrözések monotonutását a legalább negyvenfokos, szinte kibírhatatlan páratartalmú ciprusi nyárban.

A csak magyaroklakta Szent István táborban tartott állománygyűlésen szóba is kerül, hogy kicsit vastagnak érzik a sivatagi gyakorlót a katonák, de hát ennél vékonyabbat egész egyszerűen manapság nem gyártanak. Mindenesetre a szolgálaton kívül azért lenne mód a felfrissülésre a missziósoknak, hiszen a táborban megépítettek egy kisebb medencét.

Csak a víz hiányzik belőle a szigeten szokásos krónikus vízhiány miatt. Így hát Gazda Zoltán törzszászlós felvilágosít: a szabadidő értelmes eltöltésére marad a konditerem, esetleg unaloműzésként lehet építeni két lőállást homokzsákokból az új vészkijárat mellé. Esténként pedig az éhes katonát várja a „Jó estét placc” egy kis szalonnasütésre, hogy jólessen a pihenés a konténerlakásokban, ahol elmaradhatatlan díszítő elem a magyar trikolor (bár Zoltán ezt megtoldotta még egy óriási Reál Madrid-lobogóval is.)

Ám miközben a konténerek felé megyünk, vonzza a tekintetet a tábor központi részében néhány különböző formájú és méretű kőtömb, rajtuk nevek és évszámok. A ciprusi misszióban szolgálók nevei, szolgálati idejükkel. Valószínűleg már készül a legújabb szikla, rajta a missziós feladatukat szeptemberben befejező magyar katonák neveivel.

Az 1897-es véres krétai zavargások megakadályozására Pintér Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia konzulja a zavargások megakadályozása érdekében – a külképviselet védelmére kivezényelt – osztrák–magyar matrózok egy részét a város török–görög negyedének határára irányította kordonszolgálatra, hogy tartsák távol egymástól a feleket. Valójában Magyarország 1973-ban kapcsolódott be a modern kori békefenntartói feladatokba, amikor hazánkat is felkérték a vietnami háborút lezáró párizsi egyezmény betartására létrehozott nemzetközi ellenőrző- és felügyelőbizottságba. A kilencvenes évek közepén Magyarország csatlakozott az ENSZ Erők Cipruson (UNFICYP) és a Sínai-félszigeten állomásozó Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) misszióhoz, s ettől az időszaktól kezdve hazánk aktív szerepet tölt be a nemzetközi válságkezelésben és békefenntartásban. A kilencvenes évek második felében kiemelkedő jelentőségű volt a boszniai (IFOR/SFOR), a koszovói (KFOR) válság rendezésében való aktív részvételünk. 2003-ban csatlakoztunk az Afganisztánban tevékenykedő Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőhöz (ISAF). Az iraki stabilizáló erők kötelékében 2004. végéig tevékenykedő háromszázfős Magyar Szállító Zászlóalj, illetve az Afganisztánban szolgáló magyar kontingens példája megmutatta: a Magyar Honvédség immár határaitól több ezer kilométeres távolságban is képes az ország érdekeit védve fellépni, ami rendkívül nagy elmozdulást jelentett a korábbi időszakhoz képest. A békefenntartás, a válságkezelés a Magyar Honvédség nemzeti feladatai közé került, ennek megerősítésére a kormány 2004-ben úgy döntött: hazánk 1000 katonát biztosít folyamatosan a nemzetközi válságkezelői és békefenntartói feladatokhoz. Ez az alapelv azóta változatlan.

Az 1897-es véres krétai zavargások megakadályozására Pintér Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia konzulja a zavargások megakadályozása érdekében – a külképviselet védelmére kivezényelt – osztrák–magyar matrózok egy részét a város török–görög negyedének határára irányította kordonszolgálatra, hogy tartsák távol egymástól a feleket. Valójában Magyarország 1973-ban kapcsolódott be a modern kori békefenntartói feladatokba, amikor hazánkat is felkérték a vietnami háborút lezáró párizsi egyezmény betartására létrehozott nemzetközi ellenőrző- és felügyelőbizottságba. A kilencvenes évek közepén Magyarország csatlakozott az ENSZ Erők Cipruson (UNFICYP) és a Sínai-félszigeten állomásozó Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) misszióhoz, s ettől az időszaktól kezdve hazánk aktív szerepet tölt be a nemzetközi válságkezelésben és békefenntartásban. A kilencvenes évek második felében kiemelkedő jelentőségű volt a boszniai (IFOR/SFOR), a koszovói (KFOR) válság rendezésében való aktív részvételünk. 2003-ban csatlakoztunk az Afganisztánban tevékenykedő Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőhöz (ISAF). Az iraki stabilizáló erők kötelékében 2004. végéig tevékenykedő háromszázfős Magyar Szállító Zászlóalj, illetve az Afganisztánban szolgáló magyar kontingens példája megmutatta: a Magyar Honvédség immár határaitól több ezer kilométeres távolságban is képes az ország érdekeit védve fellépni, ami rendkívül nagy elmozdulást jelentett a korábbi időszakhoz képest. A békefenntartás, a válságkezelés a Magyar Honvédség nemzeti feladatai közé került, ennek megerősítésére a kormány 2004-ben úgy döntött: hazánk 1000 katonát biztosít folyamatosan a nemzetközi válságkezelői és békefenntartói feladatokhoz. Ez az alapelv azóta változatlan. Nyolcvannégy magyar katona napi rutinja a járőrözés a sziget két részét elválasztó területen. FOTÓ: TAKÁCS ZOLTÁN A szlovák és magyar katonák 2001 júniusa óta teljesítenek közös szolgálatot az UNFICYP által ellenőrzött tűzszüneti zóna negyedik szektorában. FOTÓ: TAKÁCS ZOLTÁN Magyar békenfenntartó Cipruson. -->