Történelemóra Rákosi Mátyás titkos atombunkerében

Az izgatott diákok a Kossuth térhez közeli bejáratnál választhattak: vagy 16 emeletnyi lépcsőn közelítik meg a nagyjából 3500-3800 négyzetméteren elterülő bunkert, vagy lifttel ereszkednek a mélybe. A hidegháború láthatatlan földalatti emlékművébe a Tőzsdepalota mögötti lakóház hátsó traktusából lehet lejutni. A gangos ház udvarának közepén egy kör alakú betontömb áll, innen indul lift a mélybe.

Az évtizedek óta üresen álló, dohos, gyér megvilágítással és pocsolyákkal rendelkező óvóhelyet azzal a céllal építtették rabokkal 1949 és 1953 között nyolcmilliárd forintért, hogy a pártvezetőknek védelmet nyújtson egy esetleges atomtámadás esetén. Az „F4-es objektum" készíttetői mindenre gondoltak: labirintusszerűen, de közvetlen összeköttetésben áll a kettes metróval. A mai napig polgári védelmi objektumnak számító, és éppen ezért titkos betonbunker építése a metróépítéssel párhuzamosan zajlott; folyosói a metróalagutak szerkezetét és technikai megoldásait idézik.

Nem tudni, hogy Rákosi maga járt-e valaha a víztartállyal, rozsdalepte generátorokkal, akkumulátorok százaival és korabeli szellőzőberendezéssel felszerelt objektumban. Az mindenestre tény, hogy a 3000 fő befogadására képes bunker a hetvenes évek végéig készenlétben állt, azaz rendszeresen feltöltötték élelmiszerkészleteit és karbantartották a benne található gépeket.