Húszmilliárd eurós biztosíték Magyarországnak

A hitellel megszűnt az ország fizetőkképességi kockázata, s ez fontos üzenet a nemzetközi pénzpiacoknak. 12,5 milliárd euró készenléti hitel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), 6,5 milliárd az Európai Uniótól, 1 milliárd a Világbanktól: így jut összesen 20 milliárd euró - szükség esetén felhasználható - hitelhez Magyarország. Erre a segítségre azért van szükség, mert a pénzügyi válság következményeként szűkült az ország exportlehetősége, a befektetők bizalmatlansága miatt pedig romlott a gazdaság növekedése és a bankok hitelezési lehetősége.

A pénzügyi mentőcsomaggal éppen ezeket a kedvezőtlen hatásokat lehetne enyhíteni, mivel így vissza lehet szerezni a nemzetközi pénz- és tőkepiacok bizalmát, vagyis újra élénkülhet a befektetői kedv Magyarország iránt. Munkahelyek jöhetnek létre, és erősödhet a forint (szerdán már 255 forintért adták-vették az eurót). Persze mindennek ára van. Gyurcsány Ferenc kedden jelentette be, ellentételezéseképpen stabilizációs intézkedésekre van szükség, ami bérbefagyasztással, a 13. havi nyugdíj folyósításának átalakításával és a 13. havi fizetés szüneteltetésével járna.

• 3 milliárd euróval több, mint az ország devizatartaléka

• kétszer annyi, mint a magyar állampapírok külföldiek által tulajdonolt része

A 20 milliárd eurós hitel 2010 március végéig hívható le, kamata 5-6 százalék lesz, visszafizetési futamideje 3-5 év. Bajnai Gordon gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, a hitellel nem növekszik az államadósság, mert közben a költségvetési hiány csökken. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hozzátette: a bankok számára is elérhető lesz a hitel. A sajtótájékoztatón az IMF és az unió képviselői úgy értékelték, Magyarország megfelelő lépéseket hozott a válság kezelésére, de a reformokat folytatni kell. A nemzetközi szervezetek nem szabnak konkrét feltételeket a hitel felhasználásához, de a hiány mértékét, az ország devizatartalékának és az inflációnak az alakulását figyelni fogják. A hitelről szóló megállapodást a közeljövőben írják alá, hazánk részéről a pénzügyminiszter és a nemzeti bank elnöke.

A pártok körében megoszlanak a vélemények arról, szükség van-e a hitelre, illetőleg milyen hatása lesz a kormányfő által bejelentett intézkedéseknek a társadalomra. „A Fidesz szerint közel kétmillió ember lehet a kárvallottja a kormány által tervezett megszorító csomagnak” - mondta Navracsics Tibor frakcióvezető. A kormánynak most az a legfontosabb feladata, hogy megőrizze a munkahelyeket - hangsúlyozta az MSZP részéről Mesterházy Attila. "A már bejelentetteken túl nem tervez a kabinet további kiadáscsökkentő lépéseket" - ezt már Budai Bernadett kormányszóvivő közölte.

Mi lesz velük? - Nyugdíjasok, devizahitelesek

Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető szerint a nyugdíjasok kétharmadát nem, mintegy 900 ezer nyugdíjast viszont hátrányosan érinthet a 13. havi nyugdíj 80 ezer forinton való maximálása. "A hárommillió nyugdíjas közül mintegy 2,1 milliónak a nyugdíja nem éri el az átlagnyugdíj összegét, a 80 ezer forintot, az ő életükben semmilyen változás nem történik" - mondta a politikus. A kormány részéről Budai Bernadett a nyugdíjjal összefüggésben jelezte: számíthatnak a 13. havi nyugdíjra jövőre is az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagyis a 62 éves életkort el nem érő rokkantnyugdíjasok. A szóvivő azt is mondta, kormány nem tárgyalta a devizahitelesek terhei enyhítésére vonatkozó javaslatokat, a megállapodást Veres János pénzügyminiszter írja majd alá a bankok képviselőivel.

• 3 milliárd euróval több, mint az ország devizatartaléka

• kétszer annyi, mint a magyar állampapírok külföldiek által tulajdonolt része

Bajnai Gordon: a hitellel nem növekszik az államadósság, mert közben a költségvetési hiány csökken Hitel -->