2008.10.11. 06:45
Lehet politika nélkül is
Az egyetlen lehetőség című, az Európa Kiadónál tavaly megjelent verseskötetéért Lator László költő kapta a civil Rotary Tabán klub első, 3 millió forint értékű irodalmi díját.
[caption id="" align="alignright" width="235"]
Ennek a díjnak az adja az értékét, hogy nem állami – vallja a költő.
[/caption]– Egy ilyen díj mennyire irányítja rá a figyelmet a költészetre?
– Ezért is jó egy ilyen elismerés, mert ilyenkor jobban odafigyelnek az emberek. Sajnos nem a költészet áll a figyelem központjában
– Mi ennek a díjnak az értéke?
– Az, hogy ez nem állami, hanem magándíj. Akiknek módjuk van rá, azok – szerencsére – támogatják a kultúrát. Egyfajta kritikusi-elemzői eredmény született, amibe a politika nem szólt bele. Egy ismeretlen, titkos összetételű zsűri szavazott, csak a kuratóriumi tagok – Sumonyi Zoltán, Gömöri György, Ilia Mihály – neve volt ismert.
– Véletlen, hogy a díjat egykori munkahelyén, épp a New York-házban adták át?
– Inkább egy utalás a tradícióra, ezért különösen jó érzés volt. Akkoriban még Hungáriának hívták, és számtalan szerkesztőség és könyvkiadó működött ott, egyebek között az Európa Kiadó is, ahol én is dolgoztam. Az ünnepségen próbáltam megkeresni a régi szobám ablakát, de már nem látszik egy korláttól.
– Milyen volt akkor ott az élet?
– Akkor még létezett kávéházi irodalmi élet. A hatvanas-hetvenes években filmesek, írók, festők rendszeresen találkoztak. Az akkori Hungária kávéház egyik termébe, a Mélyvízbe pedig azok az írók jártak, akik ott dolgoztak. Ha egy író bejött és elvégezte a tennivalóit egy lapnál vagy kiadónál, utána lejött a Mélyvízbe. Ott általában azok találkoztak, akik nem voltak részesei a hivatalos irodalom áldásainak. Az akkori Hungáriának volt egy „nyájmelege”, ahol világnézetnek és politikai nézetnek – mármint a hivatalos politikán kívüli nézetnek – nem volt szerepe. Békésen egymás mellett ültek, s megbeszélték az irodalom ügyes-bajos dolgait az oda járók. Ilyenfajta élet tudomásom szerint manapság nincs.
Névjegy
Kossuth-díjas költő, műfordító.1927. november 19-én született Tiszasásváron.
1947 és 1951 között magyar–német szakot végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
1955-ig a körmendi gimnázium tanára. Utána az Európa Kiadó lektora, főszerkesztője.
Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratban jelentkezik először.
A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től egyik alapítója a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Rendszeresen jelentkezik a Magyar Rádióban és a köztévében. Hosszú időn át szerkeszti az Unikornis Kiadó sorozatát, A magyar költészet kincsestárát.
1927. november 19-én született Tiszasásváron.
1947 és 1951 között magyar–német szakot végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
1955-ig a körmendi gimnázium tanára. Utána az Európa Kiadó lektora, főszerkesztője.
Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratban jelentkezik először.
A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től egyik alapítója a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Rendszeresen jelentkezik a Magyar Rádióban és a köztévében. Hosszú időn át szerkeszti az Unikornis Kiadó sorozatát, A magyar költészet kincsestárát. Lator László Ennek a díjnak az adja az értékét, hogy nem állami – vallja a költő. -->
