Miként nyerjünk a válságon?

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Mind több elemző véli úgy: a nehezén túlvagyunk, a beteg bankok bedőltek, a rossz adósok csődbe jutottak, a befagyott hiteleket pedig át fogja venni az Egyesült Államok és az Európai Unió kormányzata. FOTÓ: AFP
[/caption] Meg lehet nyugodni: az amerikai hitelkrízis nem fog gazdasági világválsággá terebélyesedni. Mind több elemző véli úgy: a nehezén túl vagyunk, a beteg bankok bedőltek, a rossz adósok csődbe jutottak, a befagyott hiteleket pedig át fogja venni az Egyesült Államok és az Európai Unió kormányzata. A válság kirobbanása óta eltelt bő egy évben a magyarok is tetemes pénzt veszítettek. Becslések szerint a háztartások megtakarításainak értéke körülbelül egymilliárd euróval csökkent. Pánikra azonban nincs ok: amíg nem váltjuk készpénzre a megtakarításunkat, ez a veszteség virtuális marad. Behozható tehát, sőt, ha ügyesen kezeljük a befektetéseinket, nyereségbe fordíthatjuk a mínuszt. Pénzügyi szakértők segítségével górcső alá vettük az egyes befektetési típusok kilátásait.

Készpénz: válságban jó
Ha nagy a baj, a készpénz az ideális menedék. Leértékelődni nem tud (legfeljebb az infláció csíphet le a vásárlóerejéből), mindig kéznél van, és szükség esetén könnyen menekíthető. Átok viszont a derűs időkben. Nem kamatozik, rejteni kell, és állandóan izgulhatunk, hogy nem lopja-e el egy ügyes besurranó tolvaj. Aki tehát készpénzben tartja a megtakarítását, bűnt követ el a saját zsebe ellen, különösen most, amikor emelkedés előtt áll szinte minden befektetési termék árfolyama.

Bankbetét: félőseknek
Máig a legnépszerűbb megtakarítási forma a magyarok körében a bankbetét. Előnye, hogy a pénzünk biztos helyen van, az állami betétbiztosítási alapnak köszönhetően még akkor is hozzájutunk, ha a bank netán becsődölne. Hosszabb időtávon viszont a bankbetét mindig kevesebbet fial, mint a „fejlettebb” pénzügyi eszközök. A következő években ráadásul a jelenlegi 6–9 százalékos lekötöttbetéti-kamatok folyamatos csökkenése várható – párhuzamosan a jegybanki alapkamat mérséklődésével.

Deviza: nyerő a dollár?
A válság ugyan kockázatosabbá tette a forintot a külföldi befektetők szemében, ami az árfolyam esését eredményezte, a következő években azonban – párhuzamosan a régió többi valutájával – a bizalom helyreállása, így folyamatos felértékelődés várható. Az euróval szemben évi két-három százalékos erősödés várható, a svájci frankkal szemben valamivel kisebb mértékű. Ezekben a devizákban tehát nem érdemes megtakarítást képezni (például bankbetét formájában), hiszen forintértékük egyre kisebb lesz, ráadásul a kamat is kisebb. Befutó lehet viszont a dollár, amely tovább izmosodhat az euróval, és így a forinttal szemben.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Az euróval szemben a forint évenkénti két-háromszázalékos erősödése várható. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption] Állampapír: hosszú távra
Állampapír vagy állampapírba fektető befektetési alap jegyének a vásárlása ideális megoldás lehet azoknak, akik nem szeretnek kockáztatni, ugyanakkor a bankbetéténél magasabb hozamot szeretnének elérni. A válság egyik következménye, hogy a magyar állam az adósságlevelei után jelenleg viszonylag magas, 8–9,5 százalékos kamatot fizet. A válság csitulásával a kamatszint csökkenni fog, amin nagyot nyerhetnek azok, akik most vásárolnak. Érdemes ez esetben hosszú lejáratú papírokba fektetni.

Részvény: csúcshozam
Nagy a kockázata, ugyanakkor a részvények vásárlása jelenleg a legkecsegtetőbb befektetés. Az elmúlt egy-másfél évben a magyar részvények értéke óriási mértékben csökkent, ami jobbára a válsággal függött össze, és nem a papírokat kibocsátó vállalatok minőségi romlásával. A szaknyelven alulértékeltségnek nevezett jelenségből mindenki profitálhat, aki közvetlenül részvényt vagy részvénybe fektető befektetési alap jegyét vásárolja meg. A várakozások szerint a hozam 25–30 százalék is lehet a következő egy évben.

Külföldi részvény: rizikós!
A külföldi részvények esetében ugyan hasonló a helyzet, vagyis jelentősen alulértékeltek, ám mivel nem forintban jegyzik őket, ezért tetemes az árfolyamkockázatuk. Egy jelentősen erősödő forint akár a teljes tőzsdei nyereséget elviheti. Kivételt képeznek itt is a dollárban jegyzett papírok, amelyeknek az értékét az amerikai deviza felértékelődése is növelheti.

Arany: csak merészeknek!
Amióta kereskednek vele, egy-egy válság során az arany ára mindig megugrott. Az elmúlt egy évben is ez történt, ennek ellenére számos elemző úgy gondolja, hogy a nemesfém tartósan drága maradhat. India és Kína ékszerészeinek aranyéhsége ugyanis töretlen, és a befektetők körében is divatos maradhat a nemesfém-spekuláció. Ám vigyázat: az arany ára akár zuhanhat is!

Ingatlan: újra felfelé?
A derűlátóbbak szerint kétévnyi stagnálás után rövidesen ismét megindulhat az ingatlanpiac, bár igaz, hogy óriási a bizonytalanság.
A minőségi ingatlanok iránt az elmúlt években is töretlen maradt az érdeklődés, aki tehát a főváros vagy a megyeszékhelyek felkapott részein vásárol, várhatóan jó lóra tesz. Kockázatossá teszi az ingatlanbefektetést, hogy nem tudni, beindul-e végre a gazdaság.

„A válság megnehezítette a magyar pénzügyi rendszer működését, de nem lehetetlenítette el” – tette hozzá.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke osztotta kollégái véleményét, és úgy vélekedett, hogy a kormány és a jegybank ott áll a magyar pénzintézeti rendszer mögött. Felcsuti szerint a magyar bankokat közvetlenül nem érinti a krízis, mivel „nincsenek mérgezett eszközeik” (amerikai jelzáloglevelek).

„Hiszek a piacokban, de emellett bízom az állami szabályozás és felügyeleti tevékenység fontosságában.” Ezt már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta, aki úgy vélekedett, hogy a mostani pénzügyi krízis nem jelenti a szociális piacgazdaság halálát.

„A válság megnehezítette a magyar pénzügyi rendszer működését, de nem lehetetlenítette el” – tette hozzá.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke osztotta kollégái véleményét, és úgy vélekedett, hogy a kormány és a jegybank ott áll a magyar pénzintézeti rendszer mögött. Felcsuti szerint a magyar bankokat közvetlenül nem érinti a krízis, mivel „nincsenek mérgezett eszközeik” (amerikai jelzáloglevelek).

„Hiszek a piacokban, de emellett bízom az állami szabályozás és felügyeleti tevékenység fontosságában.” Ezt már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta, aki úgy vélekedett, hogy a mostani pénzügyi krízis nem jelenti a szociális piacgazdaság halálát. Pénz Mind több elemző véli úgy: a nehezén túlvagyunk, a beteg bankok bedőltek, a rossz adósok csődbe jutottak, a befagyott hiteleket pedig át fogja venni az Egyesült Államok és az Európai Unió kormányzata. FOTÓ: AFP Az euróval szemben a forint évenkénti két-háromszázalékos erősödése várható. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY -->