Most akkor ki nyert elsőfokon?

A TASZ közleménye szerint a bíróság indoklásában kifejtette, hogy a kormány működésének megismeréséhez fűződő közérdek áll szemben az állam azon legitim érdekével, hogy bizonyos információkat elzárjon a nyilvánosság elől. Főszabályként azonban a nyilvánosságnak kell érvényesülnie, és nem fogadható el, hogy a kormány egész adathalmazokat államtitokká minősítsen. Viszont továbbra is lehetőség van arra, hogy a közérdekű adatot tartalmazó dokumentumot úgy adják ki, hogy az igénylő által meg nem ismerhető részeit felismerhetetlenné teszik. Mivel a bíróság úgy ítélkezett, hogy a kormányülésről készült hangfelvételek a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában nem nyilvánosak, ezért a TASZ – ezzel egyet nem értve – valószínűleg hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordul.

A kormányszóvivői iroda közleményében erre reagálva azt hangsúlyozta, hogy a minősített adatokat, illetve a kormány döntéseinek megalapozására szolgáló, az adatvédelmi törvényben meghatározott adatokat továbbra sem kell kiadni. Utalva arra, hogy a per során a MeH mindvégig következetesen ezt az álláspontot képviselte, rámutatott, hogy a Miniszterelnöki Hivatal az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint sem tekinthető pervesztesnek vagy elmarasztaltnak. A kormányszóvivői iroda közleménye így fogalmaz: „a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet mai közleménye félreérthető állításokat tartalmaz azzal a perrel kapcsolatban, amelyet a szervezet indított a kormányülés összefoglalóinak és mellékleteik kiadása érdekében a Miniszterelnöki Hivatal ellen. A Fővárosi Bíróság nem jogerős elsőfokú ítéletében a Miniszterelnöki Hivatal által képviselt álláspontot erősítette meg.”