Nem szakmunka, művészet: újraéled a hazai hangszerészet

[caption id="" align="alignright" width="235"] Zongora készül a hangszerész-képző szakiskolában. FOTÓ: DARNAY KATALIN
[/caption] „Magyarország még mindig zenei nagyhatalom, de nem hangszerész-nagyhatalom” – állítja Lendvai Tamás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Szakközépiskolájának igazgatója, aki elmondta: a kilencvenes évek legelején a hangszerészet a kihalófélben lévő szakmák között volt annak ellenére, hogy a második világháborúig a magyar hangszerészek a világ élvonalához tartoztak. Aztán az 50-es évektől a hangszerészetet minden művészi jellegétől megfosztották, és a szakmunkák közé sorolták.

A Lendvai vezette intézmény 1991-ben vette át a hangszerészoktatást egy faipari szakiskolától, évente körülbelül húszan végzik el a hároméves képzést. Külföldről is jönnek diákok, itt komoly elméleti képzést is kapnak a tanulók, sőt még zenei oktatásban is részesülnek. „Minden hangszerésznek egy kicsit zenésznek is kell lennie, különben hogyan tudná kipróbálni a hangszert?” – mondja az igazgató, majd hozzáteszi, hogy hallgatóikra életen át tartó tanulás vár. A hangszerészet több mint szakmunka: művészet, rengeteg tudást igényel. „Bár a kihalás széléről hoztuk vissza a szakmát, sok mester azért bírálja az iskolát, mert a konkurenciájukat termeljük ki” – mondta Lendvai.

A hallgatók többsége hangszerkészítő mesternél helyezkedik el, hiszen mára az ország összes hangszergyára bezárt. Szerencsére az egyedi hangszerek iránti kereslet megélénkült. Egy mesterhangszer „alaphangon” félmillió forint, felső árhatár pedig nincs. A verseny egyre élesebb, hiszen a kínai hangszergyártás olcsó termékei elözönlötték a világot. „Komoly kihívások elé néznek a hangszergyártók, hiszen a kínaiak folyamatosan fejlesztenek” – mondta az igazgató. Szerinte nagy változások tapasztalhatók a hangszerpiacon azért is, mert több nagy cég találmányainak szabadalmi joga lejárt, így bárki felhasználhatja – mondjuk – a Steinway zongora felhangdúsító Duplex-Skála megoldását. Igaz, a minőségi anyagoknak Ázsiában is komoly áruk van, így rövidesen az olcsó keleti gitároknak, hegedűknek is felmegy majd az áruk.

Lendvai szerint fontos lenne újra észrevétetni a zeneszeretőkkel, hogy a koncert hármas találkozás: a zenész, a zeneszerző mellett a hangszerész is kezet nyújt.