2008.10.20. 06:03
Néma csöndben sújtott le a kalapács
A várakozásokkal ellentétben nem dőlt meg a legdrágábban eladott magyar kép rekordja pénteken a Vígszínházban, ahol a nemrégiben előkerült Bortnyik Sándor festményéért, a Lámpagyújtogatóért licitáltak. A kikiáltási ár 100 millió forint volt, de 170 milliónál senki sem adott többet érte.
[caption id="" align="alignleft" width="465"]
Virág Judit Tihanyi Lajos Önarckép című festménye előtt. A szakma elismerte a képet, de senki nem tudta hol van - Fotó: Kerék Ágnes
[/caption]Zsúfolásig megtelt a Vígszínház nézőtere pénteken a Kieselbach Galéria őszi árverésén. Nem győzték előhozni az újabb és újabb pótszékeket a rengeteg érdeklődőnek, de így is hiába: a későn érkezőknek már állva kellett licitálniuk. Bőséges volt a kínálat, összesen 251 tétel szerepelt az árverésen, Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Czigány Dezső, Szinyei Merse Pál képekre is licitálhattak, de legnagyobb érdeklődés a nemrégiben előkerült Bortnyik Sándor Lámpagyújtó című képét övezte, amelyért a licit 100 millió forintról indult. A festményt – amely az eddigi legmagasabb kikiáltási árú műtárgyként vonult be a magyar műkereskedelem történetébe – 1921-ben festette alkotója. Bortnyik korai munkái nagyrészt elvesztek, szétszóródtak, ismeretlen helyen rejtőznek, ezért mindenki kíváncsi volt, vajon a kalapács mikor fog lecsapni. A kép az aukció elején került sorra.
Amikor a licitet vezető Winkler Nóra televíziós műsorvezető bejelentette, hogy a Bortnyik-kép következik, a közönség először felhördült, majd hirtelen néma csend lett. Vágni lehetett a feszültséget, ahogy a kép ára 10 millió forintonként kúszott feljebb. Aztán mindenki megdöbbenésére viszonylag hamar, 170 millió forintnál leütötték. Az ismeretlen tulajdonos telefonon keresztül licitált. Ezután visszaállt minden a régi kerékvágásba, a tömeg ismét elkezdett mozgolódni, beszélgetni, a licitek ismét felgyorsultak. A szakértők szerint ugyanis a világgazdasági válság miatt a műgyűjtők is óvatosabbak lettek.
Az őszi árverésekre nem csak a Bortnyik-kép került elő. Virág Judit galériája két különlegességgel is szolgál a ma esti árverésen. Az egyik Czóbel Béla 1908-ban készült Virágcsendélet című képe. „Ez a kép Czóbel abból a korszakból származik, amikor Párizsban dolgozott, nem kisebb nevekkel, mint Matisse vagy Derain” – mondta el lapunknak Virág Judit művészettörténész. „Ekkor Párizsban a meghatározó stílusirányzat a fauvizmus volt, ami azt jelenti, hogy élénk színekkel festettek, mert a szín intenzitását tartották a legfontosabbnak. Czóbel pontosan ezt az irányzatot követi ezen a festményén.”
Akárcsak Bortnyik esetében Czóbelnek sem ismerjük az ebből a korszakból való képeit. 1914-ben, az első világháború kitörésekor ugyanis Czóbel elmenekült Párizsból, hátrahagyva alkotásait. 1908 és 1910 között sok helyen volt kiállítva Virágcsendélet, emiatt bekerült a katalógusokba is. A képnek ezután nyoma veszett, mostanáig senki sem tudta, hol van, és hogy néz ki élőben a festmény. „Később derült ki, hogy 1920-ban elárverezték Czóbel hátrahagyott műtermi anyagát. Ha ebből egy-egy kép előkerül, az csodának számít” – tette hozzá Virág Judit, aki azt is elmesélte, hogy amikor a kép tulajdonosa elhozta a képet, azt egy ujjnyi vastag barna lakkréteg fedte. „Csak annyit lehetett tudni, hogy egy érdekes Czóbel-képről van szó. Mindenki meglepődött, amikor a restaurátri munka után előjöttek az élénk színek.”
A legdrágábban eladott magyar festmények:
Csontváry: A szerelmesek találkozása 230 mFt – KieselbachMunkácsy: Poros út 220 mFt – Virág Judit
Csontváry: Hídon átvonuló társaság 180 mFt – Virág Judit
Bortnyik: Lámpagyújtó 170 mFt – KieselbachA másik ritkaság Tihanyi Lajos (1885-1938) önarcképe. Tihanyi süketnéma festő volt, ezért léleklátónak is nevezték. Pontosan és jól meg tudta ragadni az emberi karaktereket, ez jól látszik a portréin. „Tihanyinak még életében készült monográfiája, ezért fekete-fehér fotókról a szakma jól ismerte a képet, csak épp senki nem tudta, hogy megvan-e még egyáltalán. A kép 1920 és 30 között Amerikában és Európa szinte valamennyi nagyvárosában ki volt állítva” – mondta Virág Judit, aki azt is hozzátette, hogy az csak egy hiedelem, hogy a tulajdonosok nem tudják mennyit ér a birtokukban lévő kép. „Ezek a festmények általában olyan tulajdonosokhoz kerülnek, akiknek valamilyen viszonyítási pontjuk van Magyarországgal. Általában az örökösöknek már nincs közük Magyarországhoz, és ha megkérdezzük, honnan való a kép, leggyakrabban azt mondják, hogy időtlen idők óta ott lógott a falukon.”
Szintén ma árverezik el az eddig szintén lappangott Gulácsy Lajos-festményt, a Nő kék kancsóval címűt. A Gulácsy-alkotás érdekessége az, hogy sem olvasni, sem pedig fotót látni nem lehetett róla ideáig, tehát egy teljesen új festménnyel bővült a neves magyar festőművész életműve. Amit jól mutat a kikiáltási ár: 40 millió forintnál kezdődik a licit, ami a legdrágább tétellé teszi az esti aukción.
Hegedűs V. Rita A legdrágábban eladott magyar festmények: Csontváry: A szerelmesek találkozása 230 mFt – Kieselbach
Munkácsy: Poros út 220 mFt – Virág Judit
Csontváry: Hídon átvonuló társaság 180 mFt – Virág Judit
Bortnyik: Lámpagyújtó 170 mFt – Kieselbach Virág Judit Tihanyi Lajos Önarckép című festménye előtt. A szakma elismerte a képet, de senki nem tudta hol van - fotó: Kerék Ágnes Virág -->
