Öt új hódcsalád a Tisza árterében

Kiss Mónika, a WWF Magyarország kommunikációs munkatársa az MTI-nek elmondta: eddig összesen 235 példányt telepítettek az országban, így a Fertő-Hanságban, a Szigetközben ,a Dráva mentén, Gemencen és a Tiszának csaknem minden védett szakaszán.

A telepített állományt folyamatosan figyelik, mindössze néhány pusztult el a kitelepített állatok közül. A tapasztalatok szerint a hódok szinte minden esetben megkedvelték a számukra kiválasztott helyet, megtelepedtek és nem vándoroltak tovább. Jelenleg körülbelül félezer hód él az országban, így több példányt már nem telepítenek, mert ezzel az egyedszámmal a faj már önfenntartóvá vált.

Az eurázsiai hódról (Castor fiber), Európa legnagyobb testű rágcsálójáról korábban azt hitték, hogy vízi életmódja miatt a halhoz hasonlóvá válik, ezért húsát böjt idején is fogyasztották. Vízálló prémje nagyon kelendő volt, csizmát és kucsmát készítettek belőle. Olyan "eredményesen" vadászták őket, hogy a XIX. század közepére a hódokat kiirtották Magyarországról.

1996-ban Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen indította el - az OBI kizárólagos anyagi támogatásával - a WWF Magyarország a hód-visszatelepítési programját, amelynek az volt a célja, hogy Európa legnagyobb testű rágcsálója ismét megtelepedjen az országban.

1996 és 1998 között a holtágrendszerben 32 hódot bocsátottak szabadon. Az ezredfordulón és 2002-ben a hajdan kiterjedt lápjairól híres Hanságba került 24, Németországból származó hód, majd a Tiszára esett a választás, ahol az elmúlt években minden természetvédelmi oltalom alatt álló folyószakasz sorra került.

A visszatelepített egyedek mind vadon élő és csapdával befogott példányok voltak. A betelepített hódok Németországból érkeztek, de mára megindult az állatok spontán bevándorlása is - a Szigetközben, a Rába mentén, sőt már Zala megyében felbukkantak a határ túloldaláról származó családok -, és a hódok szaporodásnak indultak.

A jelenlegi mintegy 500 példány közül a legtöbb a Szigetközben és a Hanságban fordul elő. A betelepített és bevándorolt állatokat egyaránt nyomon követik, élőhelyeiket szakemberek és természetjárók segítségével figyelemmel kísérik.