2010–ig esélyünk sincs az euróra

A nemzetközi pénzügyi válság ugyan vonzóbbá tette az EU több új, keleti tagállama számára az euró mielőbbi bevezetésének gondolatát, de 2010 tavaszáig egyetlen ország sem fogja tudni teljesíteni ennek kritériumait - mondta hétfőn Brüsszelben Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa. Veres szerint a deficitben már jövőre elérjük a célt

A gazdasági kilátásokról szóló legfrissebb európai bizottsági előrejelzések kapcsán tartott sajtótájékoztatóján Almunia úgy vélekedett, hogy Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia viszonylag jól átvészelheti a válságot, míg a balti államok és Magyarország súlyosabb nehézségekkel kénytelenek szembenézni.A balti államokban már korábban lendületet vesztett a külföldről finanszírozott növekedés, és most számos elemző elképzelhetőnek tartja, hogy ezek a - recesszió által fenyegetett - országok kénytelenek lesznek támogatást kérni a nemzetközi pénzügyi intézményektől vagy magától az EU-tól.

Az EU pénzügyi biztosa "megújuló politikai akaratra" számít abban a tekintetben, hogy a még euróövezeten kívüli országok felkészítsék nemzetgazdaságukat a közös fizetőeszköz bevezetésére. E felkészülés azonban 2010 tavaszig biztosan nem eredményezni az összes kritérium teljesülését - tette hozzá.

A brüsszeli bizottság becslése szerint a lengyelek, a csehek és a szlovákok az eurózónához képest egészen jó növekedési ütemre számíthatnak jövőre is, ám Észtországban, Lettországban és Litvániában visszaesés, Magyarországon pedig csak minimális növekedés várható. A brüsszeli bizottság aggodalmakat fogalmazott meg a román és csekélyebb mértékben a bolgár gazdaságot illetően is - a románt például "túlhevültnek" minősítve, a növekedés lassulását kilátásba helyezve.

A kormányzat jövőre azzal számol, hogy az államháztartás hiánya GDP arányosan 2,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna csatlakozáshoz teljesítendő államháztartási feltételnek - mondta Veres János pénzügyminiszter expozéjában hétfőn a parlamentben, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején.

A pénzügyminiszter elmondta: a kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik a büdzsé ez év október elején beterjesztett változatához képest az államháztartási költést, amelynek hatására a korábbi hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.

Veres János aláhúzta: a kormány pénzügyi válság kapcsán hozott intézkedéseinek része, hogy a kabinet áttervezte a 2009-es makropályát. Elmondta: olyan új makroelőrejelzést készített a kormány, amely a legrosszabb esetet veszi figyelembe, ennek alapján jövőre a gazdasági növekedés helyett 1 százalékos visszaeséssel, a beruházások, a háztartások fogyasztásának csökkenésével számol a kormányzat. A büdzsé alapjául felvázolt makropálya szerint a beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztartások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék lesz.

"Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket, ez a nagyon konzervatív prognózis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelembe" - emelte ki a miniszter. Hozzátette: az infláció az ez évihez képest jelentősen, mintegy 4,5 százalékra mérséklődik.