A munka világa nem a nőké?

Számos nemzetközi megállapodás és határozat, valamint a gazdasági fejlődés ellenére a nők esélyegyenlősége a világ egyetlen – fejlett vagy fejlődő – országában sem valósult meg – áll az az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) legfrissebb jelentésében. A szakemberek szerint, ameddig a politikának nem érdeke, nem lesz előrelépés az ügyben.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Igaz, hogy vannak úgynevezett elnőiesedett foglalkozások, amelyek helyet biztosítanak a nőknek a munka világában, de ezek szinte kivétel nélkül rosszul fizetett, alulbecsült állások. FOTÓ: AFP
[/caption]Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az ENSZ 2008-as jelentését bemutató sajtótájékoztatóján elmondta: a hatvan éve íródott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ugyan azonos jogokat ígér nemre való tekintet nélkül, ez azonban a gyakorlatban csak a legritkább esetben valósul meg. „Tény, hogy a nők társadalmi helyzete sok tekintetben, legfőképp a munkaerő-piaci helyzet és pozíció tekintetében a férfiakénál rosszabb Magyarországon is – hangsúlyozta. – A nők körében alacsonyabb a foglalkoztatottság, tehát magasabb a munkanélküliség. Így a nők között sokkal több a szegény is.” Ma már szinte közhelyszámba megy az a tény is, hogy egy munkahelyre való jelentkezésnél is inkább a férfit veszik fel a munkaadók, még akkor is, ha alacsonyabb a végzettsége, mert ő 24 órában, száz százalékosan rendelkezésre áll, ellenben egy családanyával. „Egy dolgozó nőnek pedig számolnia kell azzal, hogy előmeneteli hátrányban is része lesz. Például a gazdasági csúcsvezetők szamárlétráján mindössze három százaléknyi nőnek sikerült felkapaszkodnia” – mondta Koncz.

A nők hátrányosan érintettek a javadalmazásban is. Egy ugyanabban a beosztásban dolgozó nő egy férfi bérének mindössze 60-85 százalékát kapja meg. Igaz ugyan, hogy vannak úgynevezett elnőiesedett foglalkozások, amelyek helyet biztosítanak a nőknek a munka világában, de ezek szinte kivétel nélkül rosszul fizetett, alulbecsült állások.

Megoldásként pedig szakszerűbb nemzetközi határozatokra lenne szükség az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, valamint nyomást kellene gyakorolni a nemzetgazdaságokra – hangsúlyozta Koncz Katalin. Magyarországon esélyegyenlőségi stratégia és akcióterv megfogalmazása, az esélyegyenlőségi szemlélet társadalmi elterjesztése, valamint a nőszervezetek összefogása nélkül elképzelhetetlen a nemi esélyegyenlőség.

Hedia Belhadj, az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) globális egészségügyi koordinátora szerint egyébként a nemek közti egyenlőtlenség változatlanul széleskörű, és mélyen gyökerezik a kultúrában. A föld egymilliárd legszegényebb emberének háromötöde és a 960 millió felnőtt írástudatlannak kétharmada nő, a 130 millió beiskolázatlan gyermek hetven százaléka lány. Kulturális normák és tradíciók tartják fenn a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszakot, ami felett nők és férfiak egyaránt képesek szemet hunyni – olvasható a dokumentumban.

Mit szól hozzá?
Pelczné dr. Gáll Ildikó, a Fidesz nőtagozatának elnöke:
– Magyarországon nincsenek olyan törvények, amelyek a nők esélyeit kezelnék, pedig a nőket érő megkülönböztetést törvényekkel kellene szabályozni. Indokolatlanul kevés a vezető beosztásban, a közéletben és a politikában dolgozó nő. Sőt, ugyanolyan végzettséggel, ugyanolyan munkakörben dolgozó nők még mindig kevesebbet keresnek. A friss diplomásoknak is nehezebb elhelyezkedniük, mint a férfiaknak.

Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke: – Egy magyar nőnek 54 nappal többet kell dolgoznia ugyanazért a bérért. Továbbá hazánk a 27 uniós ország közt a 26. a nemzeti parlamentben lévő női képviselők számát tekintve. Az állami kitüntetettek között is alig találunk nőket, egy nőnek pedig mindig többet kell teljesítenie ugyanazért az elismerésért. Mindezek bizonyítják, hogy nagyon kevéssé szolidárisak az emberek egymással Magyarországon.