A virtuskodó pilóta hibájából történt a tragédia

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A kétüléses Albatroszok oktatógépként szolgálnak a kecskeméti légibázison. FOTÓ: GALAMBOS SÁNDOR
[/caption]A balesetben a gépen tartózkodó két pilóta: a repülőt vezető főhadnagy és a kabinfigyelőként jelen levő alezredes életét vesztette. A repülési szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat megállapításai szerint a főhadnagynak a repülési tervtáblában június 20-ra útvonal-repülési feladatot határoztak meg az Albatrosszal. A konkrét repülési tervet már a pilótának kellett kidolgoznia, s ekkor követte el az első szabályszegést, ugyanis légifelderítést is betervezett Mátészalka és Fehérgyarmat térségébe, amire sem vezényelve, sem kiképezve nem volt. Ilyen feladatot egyébként csak két repülővel, párban lehet végrehajtani.

A térségmegjelölés nem véletlen: előző nap ugyanis felhívta ismerősét, hogy ott fog repülni, és nézze meg. A repülés napján pedig több hozzátartozóját és ismerősét is felhívta hasonló céllal – mondván, hogy délelőtt 11 órakor Fehérgyarmat felett lesz. Tokaj térségéből sms-t is küldött, hogy hamarosan érkezik.

A vizsgálat szerint – így Ludmán Zsolt – további  szabálytalanságot követett el a pilóta, amikor nem elégedett meg a már eleve szabálytalan, 200 méter magasságban végrehajtott felderítő repüléssel, hanem 30-50 méterre leereszkedve 4 perc 40 másodpercen  keresztül műrepülő elemeket mutatott be, amivel számos, a légtérhasználattal kapcsolatos rendeletet is megsértett. A műrepülő-bemutató után úgynevezett bal harcfordulót hajtott végre, aminek során repüléstechnikai hibát vétett: alacsony magasságból, kis sebességgel kezdte meg a manővert, ami végül a tragédiához vezetett.

A vizsgálat szerint a repülőt vezető főhadnagy a felelős a balesetért, a kabinfigyelőként, gyakorlatilag utasként ott levő alezredest nem terheli felelősség az ügyben. Miután a balesetet okozó pilóta életét vesztette, a katonai ügyészség lezárta a nyomozást.