Adósságcsapdában az emberek

Nagy a baj, és csak még nagyobb lesz. Szeptember végén már több mint 900 ezer mulasztás szerepelt a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) nyilvántartásában, csaknem negyven százalékkal, azaz mintegy 260 ezerrel több, mint egy évvel korábban – derül ki a banki feketelista néven elhíresült adatbázist működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. legfrissebb adataiból.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] „Hihetetlen bizonytalanságban élnek a hazai adósok, valaminek történnie kell, különben tragédiák sorozata várható.” FOTÓ: LANG RÓBERT
[/caption]A feketelistára azok kerülnek fel, akik a minimálbér összegét (jelenleg 69 ezer forintot) elérő hitelhátralék rendezésével több mint kilencven napon át késlekednek. De az adatbázisba kerülnek azok is, akik hamis okmánnyal igazolják magukat vagy hamis adatokat közölnek egy hitelbírálat során, illetve azok, akik bankkártyával valamilyen visszaélést követnek el. Amilyen könnyű felkerülni a listára, olyan nehéz lekerülni róla: a szabályok szerint öt év után törlik csak a vétkesek adatait – a tartozás kiegyenlítésétől számítva.

Különösen aggasztó elem a friss statisztikában, hogy az úgynevezett élő mulasztások száma csaknem hatvan százalékkal nőtt egy év alatt, és elérte a 600 ezret (élő mulasztásról akkor beszélünk, amikor az adós még nem egyenlítette ki a hátralékát). Azok, akiknek csak passzív mulasztás terheli a kontóját (mert már kiegyenlítették a hátralékot), hitelhez tudnak jutni (igaz, csak rosszabb feltételekkel, mint a KHR-adatbázisban nem szereplő ügyfelek), azok viszont, akik „aktívak”, egyáltalán nem tudnak kölcsönt felvenni – a bankoktól legalábbis.

Drámainak tartják a helyzetet az általunk megkérdezett pénzügyi szakértők, akik szerint az év végére a feketelistán nyilvántartott mulasztások száma átlépheti a bűvösnek tartott egymilliós határt. (Ez értelemszerűen nem jelent egymillió embert, hiszen egy adóshoz akár több mulasztás is kapcsolódhat.) A jövő év pedig további markáns emelkedést hozhat – tekintetbe véve, hogy a devizahitelesek terhei milyen mértékben nőhetnek, ha nem enyhülnek számottevően a jelenlegi, igen kemény piaci feltételek.

„Hihetetlen bizonytalanságban élnek a hazai adósok, valaminek történnie kell, különben tragédiák sorozata várható” – érzékeltette a helyzetet megkeresésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke.

Rossz üzlet most forintra váltani

Devizaalapú hitelt forintra váltani a jelenlegi helyzetben csak rossz üzlet lehet – mondta Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke az InfoRádiónak. A törlesztőrészletek akár a másfélszeresükre is nőhetnek ezáltal – tette hozzá a bankár. Felcsuti szerint egy hosszú lejáratú hitel esetén akkor érdemes csak megfontolni a váltást, ha az euró árfolyama jóval 350 forint fölé szökik, ám erre szerinte nincs nagy esély. A szakember szerint a lakosság ösztönösen, józan paraszti ésszel gondolkodva érzékeli, hogy a devizahitel kedvezőbb, mint a forintalapú. Úgy vélte: jövőre növekedni fog a gazdaság hitelszükséglete, ám a külföldi tulajdonú bankok vonakodnak majd ezt finanszírozni. A hitelszűke már ma is tapasztalható.