Alig kap pénzt a tehenész a jó minőségű tejért

Ellehetetlenültek a tehenészek és a hazai tejfeldolgozók az elmúlt hónapokban – állítja a Magyar Agrárkamara. A testület szerint a tej átvételi-, illetve a boltokban kialakult fogyasztói árával van a legnagyobb baj. Míg tavaly év végén, és az idei év elején csúcsokat döngettek a tejpiacon a felvásárlási árak: sokszor túlszárnyalták a száz forintos kilónkénti – a tej árát kilóra vetítve számolják – álomhatárt.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Óriási szakadék tátong a tejtermékek piacán a termelői-, a fogyasztói-, valamint a kereskedelmi árak között.
[/caption]

Ennek többek közt az volt az oka, hogy az elmúlt évben még jelentős mennyiségű tej hagyta el a tartálykocsikban az országot, főként az olaszországi feldolgozók vitték hazánkból az alapanyagot. Egy éve azonban viszonylagos tejhiány alakult ki, amelyhez természetesen jóval magasabb fogyasztói árak társultak.

Megoldásként az Európai Unió kvótanövelést engedélyezett, amelynek hatására az év végéig akár két százalékkal is növekedhet a közösség tejtermelése. Üröm az örömben, hogy így visszaestek a külpiaci igények, s velük együtt a tej felvásárlási ára is: 40-45 eurócentes kilónkénti árról 26-34 eurócentre.

Az uniós trendet természetesen a hazai piac is követte, januártól kezdődően minden hónapban estek az árak. Májusban már csak nyolcvan forint körül mozogtak a felvásárlási árak, míg napjainkban alig fizetnek a tehenészeteknek 74-75 forintot az extra minőségű tejért. Ez azonban egyáltalán nem fedezi az állattartók költségeit, sok tehéntartó így veszteségesen üzemel. Számos termelővel már nem is kötnek szerződést a feldolgozók, így jövő év januárjától nem tudják hová szállítani a tejet.

Nincsenek jobb helyzetben azonban a felvásárlók sem, hiszen nekik a kereskedőkkel folytatott örökös árharcot kell megvívniuk. Ez utóbbiak ugyanis olcsó, sokszor a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak sem megfelelő importtermékekkel helyettesítik a magyar árukat.

A Magyar Agrárkamara álláspontja szerint az ágazati problémát a piaci szereplők megállapodása mellett a külföldi termékek behozatalára vonatkozó szabályok szigorításával lehetne orvosolni.

Olcsóbb tejnek is híg a leve

Míg a legolcsóbb itthoni trappista sajt kilója 1400-1600 forint körül mozog, addig 900-1000 forintos lengyel, német sajttal csábítják be vevőiket az áruházláncok. A magyar tej kétszáz forint körüli ára mellett akár 99 forintos külföldivel is találkozni a boltokban. A szakértők azonban óva intenek: az olcsó termékek többsége gyenge minőségű.