Autóút vagy korzó legyen az alsó rakparton?

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A budai alsó rakpart a Lágymányosi hídig jövő év januárjára készül el - FOTÓ: DARNAY KATALIN
[/caption]A Duna-parti főgyűjtőcsatorna építése miatt a Halász utcai lehajtónál azonban még lehet számítani kisebb forgalomkorlátozásokra. A Lágymányosi hídig várhatóan december végén lehet majd autóval eljutni a rakparton, az eredeti forgalmi rend pedig tavasszal állhat helyre a teljes szakaszon. A két hónapra elcsendesedett budai rakpart sorsáról az utóbbi napokban különböző vélemények láttak napvilágot. A területet pillanatok alatt elfoglalták a gyalogosok és a kerékpárosok, a lezárt szakasz kedvelt „kirándulóhellyé” vált. A környék lakói élvezték a csendes Duna-partot, s most hiányzik az ideiglenes korzó. A környezetvédők és a civilek a rakpart más irányú hasznosításának lehetőségére szeretnék felhívni a főváros vezetésének figyelmét. Véleményük szerint a folyópartot fákkal, parkokkal, sétálóutakkal lehetne kellemesebbé varázsolni. Az autósok szerint viszont úgy kell az alsó rakpart, mint egy falat kenyér.

„A rakpartokra tényleg szüksége van az autósoknak – mondta el lapunknak Rosta Marian a Fővinform vezetője. – A budai körülbelül tíz kilométeres szakasz ráadásul az egyik legkényelmesebb jelzőlámpák nélküli útvonal, ha valaki a 10-es vagy 11-es főút felől érkezik, és az M1-M7-es autópálya, illetve az 1-es, 6-os, 7-es főutak irányába szeretne tovább haladni, elkerülve a zsúfolt budai belterületeket. Véleményem szerint nem megszűntetni, hanem szélesíteni kellene ezt az útvonalat, hiszen mind a Szentendrei út, mind a Budaörsi út irányonként három sávos, a Budafoki út 2x2 sávos, s az ezekről érkező forgalmat a bővítéssel lehetne zökkenőmentesebben elvezetni.”

Noha az M0-s megnyitása óta rendkívüli módon javult a főváros, s ezen belül a belső kerületek forgalmi helyzete, még mindig sokan hajtanak keresztül a városon, mivel a körgyűrű csaknem 80 kilométeres kerülőt jelent. „Aki pedig sétálni akar, választhatja a pesti Korzót, ahonnan gyönyörű a rálátás a budai oldalra. – teszi hozzá Rosta Marian. – Az autókból ráadásul sokkal többen gyönyörködnek a pesti panorámában, mintha sétatér lenne a budai rakpart. Egyébként sem vagyunk olyan sétálós nemzet, mint például az osztrákok. Persze Bécs más: ott megmaradtak a belváros kis üzletei, kávézói, ezért érdemes nagyokat sétálni.

Elképzelésből nincs hiány

Ötlet van bőven a rakpartok hasznosításáról, de ezek közül sok csak elképzelés maradt eddig. Az egyik megoldás az útpálya szélesítését szorgalmazta, hogy a jelenleginél több autó haladhasson a Duna mentén. A vízpartra terelt forgalom ugyanis csökkenti a belváros terheltségét, és a nagyobb szabad téren az autók kipufogógázai is könnyebben eloszlanak. A merészebbek alagutat álmodtak a jelenlegi útpálya helyére, fölötte pedig parkot, sétálóutcát építettek volna. Ez a terv az UNESCO-nál verte ki a biztosítékot, mert szerintük tönkretette volna a történelmi látképet. Élelmes vállalkozásnak indult, de néhány nyár után kimúlt a Duna parti plázs ötlete is. Ráadásul az Újpesti rakpartról a Műegyetem rakpartra költöztetett homokos promenád iránt az utolsó évben az érdeklődés is erősen megcsappant, ami azt látszik alátámasztani, hogy sétatérből nincs szükség többre. A legutolsó terv autóútban gondolkodik, bár a sávok számának növelése egyelőre lekerült a napirendről.