Fényűzés lesz a rántotta?

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Az elmúlt pár hétben már körülbelül két forinttal emelkedtek a termelői árak, amit – persze – követtek a kereskedők is. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]Elképzelhető, hogy egy hónap múlva negyven forintos tojással kenegethetik a háziasszonyok a karácsonyi bejgli tetejét. Szakértők szerint a drágulás egyik oka, hogy a téli ünnepek előtt jóval nagyobb a tojás iránti kereslet, mint például húsvétkor. Az éves tojáseladás mintegy húsz százaléka ugyanis szenteste környékén bonyolódik le, a hirtelen jött keresletre azonban véges készletekkel tud csak válaszolni a piac, ami az árak emelkedéséhez vezet. Az elmúlt pár hétben már körülbelül két forinttal emelkedtek a termelői árak, amit – persze – követtek a kereskedők is. Így egyetlen tojásért ma már akár 30-32 forintot is elkérhetnek a boltokban.

„Az árak elszabadulásáért kivételesen nem a takarmányárak ingadozása okolható, hanem a válság begyűrűzése. A gyengülő forintra és a hitelhez jutás szigorodására ugyanis kénytelenek áremeléssel válaszolni a termelők” – mondta el érdeklődésünkre Thury Attila, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. A szakértő szerint azonban már évek óta gondban van Magyarországon a tojáspiac. Pár évvel ezelőtt még öt és fél millió tojójércével számolhatott az ágazat, ma már kevesebb, mint négymillió állat próbálja kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Ez csaknem 25 százalékos csökkenést jelent.

Virágzik a hazai vetőmag-kereskedelem

Az utóbbi években a vetőmag-előállítás a hazai növényter-mesztés meghatározó ágaza-tává vált, jelenleg a szántóterü-let három százalékán, 120 ezer hektáron termesztenek évente 240 ezer tonna vetőmagot mintegy 70-80 milliárd forint értékben – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesz-tési miniszter a Keleti-Európai Vetőmaghálózat háromnapos konferenciáját megnyitó tegnapi előadásában. A miniszter kitért arra is, hogy a magyar vetőmag 25-30 százalékát értékesítik külföldön, elsősorban Franciaor-szágban, Németországban és Hollandiában, de pozitív folyamatok indultak el a FÁK-országok piacainak újjáépítésé-ben is.

Különösen szembetűnő a visszaesés mértéke a tojások számát tekintve: egy tojójérce átlagosan háromszázat tud tojni egy év alatt, ami azt jelenti, hogy néhány év alatt több millió tojással lett szegényebb a hazai piac. Számos termelő nem is bírt lépés tartani, és tönkrement, így Magyarország évek óta tojásbehozatalra szorul. Az árfolyamok kiszámíthatatlansága miatt pedig a tojások importja sem olcsó mulatság.

Thury Attila szerint még tovább súlyosbíthatja a magyar tojáspiac helyzetét az uniós szabályozás változása. Például a hagyományos ketreces tojótyúktartás tilalma, ami Magyarországon 2012-től lép hatályba. A jelenlegi, tyúkonként nem egészen fél négyzetméteres ketreceket egy majdnem dupla akkorára kell cserélni, benne külön ülőrudat és tojásrakó helyet is ki kell alakítani. A szigorú szabályozás a szakértő szerint nemcsak hazánkban, hanem egész Európában fennakadásokat fog okozni, hiszen az unióban csaknem hetven százalék fölötti a hagyományos ketrecek aránya. A szabályozás a magyar tojástermelőktől egyébként mintegy 10-15 milliárd forintos ráfordítást igényel, de ennél jóval nagyobb összeget emészt majd fel a főbb tojástermelő országokban, ami áruhiányhoz és így a tojás drágulásához vezethet.