2008.11.03. 07:00
Gyenesei: Nem fenyeget tömeges csőd
Megszorítás vár az önkormányzatokra 2009-ben: egy, a költségvetés tervezetéhez készült módosító indítvány szerint 153 milliárd forinttal kevesebb pénz szerepelhet a települések támogatására, mint ahogy eredetileg tervezték. A költségvetés vitája hétfőn kezdődik a parlamentben.
Információink szerint 153 milliárd forintot spórolna a kormány azzal, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepel a köztisztviselők és közalkalmazottak béremelésére elkülönített keret és a 13. havi bérek fedezete sem. A béremelésekre eredetileg 73, a tizenharmadik havi bérekre 80 milliárd forintot terveztek.
[caption id="" align="aligncenter" width="460"]
„Akkora baj, mint ami az utóbbi hetekben hallatszik, nincs.”
FOTÓ: DARNAY KATALIN
[/caption]– Az eredeti elképzelések szerint 8,9 százalékos növekedéssel számolhattak volna az önkormányzatok a jövő évi költségvetésből – így Gyenesei István önkormányzati miniszter. – Ez a korrekció egy megnyugtató fedezet lett volna mindenki számára. A pénzpiaci válság azonban keresztülhúzta az elképzeléseket, és várhatóan mintegy 150 milliárd forinttal kevesebb kerül az önkormányzati rendszerbe jövőre a központi költségvetésből, mint ahogy az eredeti tervek szóltak. Ez kizárólag a béreket fogja érinteni. Azt én magam is elképzelhetetlennek tartom, hogy a működésre szánt forrásokból akár kismértékben is le lehetne faragni. Ez a kormányzatnak nem áll szándékában, és tisztában vagyok vele, hogy ezt az önkormányzatok nem is bírnák ki.
Gyenesei István azt mondta: a szaktárca egy részletes kimutatást készített arról, hogy milyen pénzügyi helyzetben vannak az önkormányzatok. Ezt az indokolta, hogy tisztán lássák, hol van szükség segítségre. A frissen elkészült jelentésből kiderült: a 3175 település teljes hitelállománya 489 milliárd forint, ugyanakkor az elmúlt évben már kisebb mértékben emelkedett ez az állomány. 2006-ban még 37 százalékkal, tavaly már csak 5,7 százalékkal vettek fel több hitelt az önkormányzatok. A tárca által készített tanulmány településtípusonként is megvizsgálta a pénzügyi helyzetet. Így kitűnik: a megyei jogú városok hitelállománya az országos átlag duplájával, 10 százalékkal, a megyei önkormányzatoké pedig 39 százalékkal emelkedett. Ráadásul ezek az önkormányzatok kötvénykibocsátással igyekeztek úrrá lenni a pénzügyi gondjaikon. Ez az oka, hogy két és fél évvel ezelőtt 30 milliárd forint értékű kötvénye volt ezeknek az önkormányzatoknak, ma pedig már 370 milliárd forint fölött van.
– Nagyon érdekes adat az is, ami szintén a most elkészült kimutatásból derült ki, hogy a hazai önkormányzatok több mint 557 milliárd forint befektetett pénzügyi eszközzel rendelkeznek, tehát megtakarítása több van az önkormányzatoknak, mint hitele – mondta Gyenesei István. – Természetesen az adatokból tisztán látszik, hogy az önkormányzati rendszer pénzügyi szempontból kettészakadt. Vannak gazdag önkormányzatok és vannak nehéz helyzetben lévő települések. Természetesen az utóbbiból van több, de akkora baj, mint ami az utóbbi hetekben hallatszik, nincs. Az elmúlt tíz év alatt nem volt összesen harminc önkormányzat az országban, ami csődbe került. Jelenleg pedig az önkormányzatok tíz százaléka sincs olyan helyzetben, ami ilyen bajba sodorhatja őket.
Önkormányzati kötvényállomány (milliárd forint)
2005: 52006: 23,5
2007: 209
2008: 378
Forrás: önkormányzati minisztérium
Szakemberek szerint azokat az önkormányzatokat fenyegeti veszély, amelyeknek működési célra – tehát intézmények fenntartására, közüzemi számlákra, bérekre – felvett hitelei elérik vagy meghaladják a költségvetésük tíz százalékát. Ilyen jelenleg a 3175 magyar önkormányzatból 219 van. Arányaiban a legrosszabb helyzetben a megyei jogú városok vannak 23-ból: 5 nagyvárosnak haladja meg a hitelállománya a veszélyes mértéket. 282 kisvárosból 39 ilyen van, a 2846 község közül pedig csak 173 falunak van a költségvetése 10 százalékánál nagyobb, ilyen jellegű tartozása.
– Azon is dolgozunk, hogy milyen segítséget tud nyújtani az állam az önkormányzatoknak – közölte Gyenesei. – Áttekintettük például azokat a jogszabályokat, rendeleteket, amelyek olyan kötelezettségeket jelentenek a települések számára, amelyek kiadással járnak. Ilyet több mint ötvenet találtunk. Ezeket most abból a szempontól vizsgáljuk át, hogy melyeket lehet átmenetileg felfüggeszteni vagy könnyíteni, hogy az önkormányzatok ezen is spórolhassanak. Ezek közül egyik sem a demokráciát, csak a bürokráciát csökkentené.
2006: 23,5
2007: 209
2008: 378
Forrás: önkormányzati minisztérium
Gyenesei István „Akkora baj, mint ami az utóbbi hetekben hallatszik, nincs.” FOTÓ: DARNAY KATALIN -->
