2008.11.09. 17:51
Kellett nekünk a mentőöv
Különösen foglalkoztatja a magyarokat a pénzügyi válság, a forint és a tőzsde zuhanása – derül ki a Medián felméréséből. A megkérdezettek többsége szerint szükség volt az IMF segítségére, arról azonban megoszlik a véleményük, hogy az ország előnyére vagy hátrányára válik-e majd.
[caption id="" align="alignleft" width="465"]
Szinte minden magyar tart attól, hogy össze kell húzni a nadrágszíjat, mert csökken bérének vásárlóértéke
[/caption]A magyarok többsége egyetért azzal, hogy a pénzügyi válság miatt Magyarország a közelmúltban a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult segítségért – derül ki a Medián november harmadikán végzett felméréséből. A kutatás szerint a lakosság kiemelt figyelemmel kíséri a pénzügyi válság fejleményeit, ezt mutatja, hogy a forint- és részvényárfolyamok zuhanását a megkérdezettek 81 százaléka nevezte meg az elmúlt hetek legfontosabb közéleti eseményeként. A kérdezőbiztosok által telefonon megkeresett személyek döntő többsége arról is hallott, hogy Magyarország a közelmúltban pénzügyi segítség lehetőségét kérte a Nemzetközi Valutaalaptól, és 63 százalékuk egyet is értett a segítségkéréssel. Az egyetértők aránya az MSZP szavazói körében a legmagasabb (83 százalék), a Fidesz-szavazók körében ez az adat 46 százalék.
Abban a kérdésben viszont már jóval erősebben megoszlanak a vélemények, hogy az IMF által megítélt pénzügyi segítség végül is javít, vagy ront Magyarország helyzetén. A hitelfelvételi lehetőség minden második megkérdezett szerint az ország előnyére válik, ám 31 százalék (ezen belül a Fidesz-szavazók több mint fele) szerint inkább hátrányos lehet. A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak többsége (64 százaléka) szerint már az is szégyen, hogy olyan nehéz helyzetbe került az ország, hogy külső támogatásra szorul.
A megkérdezettek többsége továbbra is úgy gondolja, hogy a pénzügyi válság Magyarországon akár egy évig (27 százalék) vagy annál tovább is eltarthat (43 százalék), ennek hatására pedig a lakosság továbbra is számos kedvezőtlen következménnyel számol. Szinte az összes megkérdezett tart az árak és a munkanélküliség emelkedésétől (96 százalék), a bérek vásárlóértékének csökkenésétől (90 százalék), valamint attól, hogy sok vállalkozás csődbe megy (89 százalék).
A forint árfolyamának romlását és a devizahitelek törlesztőrészleteinek nagyon jelentős mértékű növekedését továbbra is a nagy többség (84, illetve 86 százalék) valószínűsíti, bár ez az arány október vége óta valamelyest csökkent. Az IMF segítsége ugyanakkor némiképp stabilizálta a magyar pénzintézetekbe vetett hitet.
A válság kezelésével kapcsolatos javaslatok többsége kimondottan nagy elfogadottságnak örvend: a kormánytagok és a képviselők bérének befagyasztását például szinte az összes megkérdezett teljes mértékben elfogadhatónak tartja. A közszférában dolgozókat és a nyugdíjasokat érintő megszorítások érthető módon már kevésbé népszerűek, ám a többség még ezeket a javaslatokat is pártolja. A reprezentatív felmérést a Medián a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából ezer ember telefonos megkérdezésével végezte.
A válság hozza el a magyar eurót?
A pénzügyi-gazdasági válság hatására Magyarország sokkal előbb teljesítheti az eurózónához tartozás követelményeit, s így akár már 2011-2012 környékén csatlakozhat az euróövezethez – nyilatkozta Kiss Péter kancelláriaminiszter a Népszavának. „Magyarország most megragadhat egy lehetőséget. Mégpedig azt, hogy előbb, mint bárki gondolta volna, teljesítse az ERM II, vagyis az eurózónához tartozás követelményeit. Ezt akár már 2009 második felében deklarálhatjuk, ami azt jelenti, hogy Magyarország akár már 2011-2012 környékén csatlakozhat az euróövezethez” – mondta a lapnak a politikus.
