Kínai császárok magyar csipkékkel

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] Havadtőy Sámuel csipkével átszőtt kínai császárfestményeiből a héten nyílt kiállítás a budapesti B55 galériában - FOTÓ: DARNAY KATALIN
[/caption]1952-ben született Londonban, ám szülei úgy döntöttek, hogy 1956 nyarán hazatelepülnek Magyarországra. Havadtőy 19 évesen disszidált, eleinte lakájként dolgozott, majd 1972-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Egy évvel később már lakberendezőként tevékenykedett, 1976-ban pedig megnyitotta az első üzletét, a Samuel Havadtoy Galleryt. Belevetette magát New York lüktető életébe, egyre komolyabb megbízásokat kapott, míg végül már a John Lennont és Yoko Onót látta el lakberendezési tanácsokkal. Lennon halála után mélyült el kapcsolata a nála 19 évvel idősebb asszonnyal. Kapcsolatuk 21 évig tartott, közösen nevelték Ono és Lennon fiát, Sean Lennont is. A rendszerváltás után még műtermet is nyitottak Budapesten Galéria 56 néven. A mai napig tartják a kapcsolatot, csak épp megegyeztek, hogy többet nem találkoznak.

Havadtőy Sámuel az elmúlt nyolc évben Szentendrén élt műteremlakásában. Nemrég azonban vásárolt egy házat az olasz Riviérán, hogy minél több időt tölthessen ott. Havadtőy ma már a képzőművészetnek szenteli ideje nagy részét. Szitanyomataiból és a különleges eljárással készült, csipkével átszőtt kínai császárfestményeiből a héten nyílt kiállítás a budapesti B55 galériában. „Amikor Kínában dinasztiát döntöttek, akkor ahelyett, hogy felégették és kirabolták volna a városokat, a császárok örökbe fogadták az előző dinasztia őseit a temetőben. Így ők is örököseivé váltak az ott lévő palotáknak és kincseknek. Megfogott a gondolat, hogy a múlt elpusztítása helyett inkább építsünk rá. Szembesülni kell a múlttal, elfogadni, hogy ez a kultúra tett minket azzá, amik vagyunk. 20 éve járok vissza Magyarországra. Egyre inkább feltűnt, hogy eltűnnek szobrok, és legalább négy névváltozáson estünk át ezalatt az utcaneveket illetően. Ezért festettem kínai császárokat. Van mit tanulnunk tőlük.”

És hogy kerülnek a csipkék a császárokra? „Itthon körbevettek a csipkék. Amerikában feltűnt, hogy nincsenek sehol. Hiányoztak, gyűjteni kezdtem őket” – mondja a művész. „Csak a sérült csipkéket szedtem össze, mert ezeket általában kidobták. Ha egy férfi által készített tárgy, mondjuk egy bútor megsérült, akkor azt megjavították, mivel a férfi munkáját többre becsülték. Az asszonyok sérült csipkéit viszont egyszerűen a szemétre vetették. Az szememben ez a szexizmus egyik fajtája. Amikor elkezdtem festeni, úgy döntöttem, hogy felhasználom ezeket az anyagokat. Így a néző a képet szemlélve rájöhet arra, hogy van előtte valami, ami ismerős. Esetleg ráeszmél, hogy ez az a csipke, amit ő már nem tesz ki otthon. És ezt megint összeköthetjük azzal, hogy miért nem szembesülünk a múltunkkal.”