Nem akarok pereskedni, ám így én húzom a rövidebbet

Visszatérő kérdés: mit lehet tenni egy-egy ügyben pereskedés helyett. Nem csoda, hogy az ettől húzódozók félnek a procedúrától, hiszen Magyarországon sokszor évekig eltart – így dr. Schneider Péter. Megtörténhet, hogy egy ügyben csak egy vagy két tárgyalást tűznek ki egy évben. És még akkor sincs előrelépés, mert a másik fél kitalál valamit, amivel húzhatja az időt. A kimenetel is bizonytalan. Az ügyvédi és a perköltséget (illetéket) nekünk kell állnunk a per végéig, teljes mértékben. Ha pert nyerünk, van rá esélyünk, hogy a bírói ítélet szerint az alperes viseli ezeket. De előfordulhat, hogy a feleknek fele-fele arányban kell viselniük a költségeket. A másik oldalon ugyanakkor a mi igazunk, a jogaink állnak, amelyekben biztosak vagyunk. És amelyet lábbal tipornak gondolván, hogy úgysem csinálunk ügyet a dologból.

Dr. Schneider Péter tanácsa: mielőtt bíróságra megyünk, mérlegeljünk! Döntsük el, miért fontos nekünk az elégtétel. Csip-csup ügyről van szó, amelyben a személyes bosszú vezérel? Ha így áll a dolog, pereskedés és pénzkiadás helyett inkább higgadjunk le! Ha viszont komoly a sérelem, és sokat veszítünk vagy veszíthetünk, érdemes beadni a keresetlevelet.

Jól tesszük, ha a döntéshez segítséget kérünk szakembertől. Akadnak helyzetek, amikor az ügyvédi felszólítással célt érünk. A tapasztalatok szerint tíz adósból öt az ügyvédi felszólítás hatására simán fizet.
Egyébként, ha mindenki kiállna a jogaiért, ellenfeleink kétszer is meggondolnák, hogyan cselekszenek, mert tartanának a következményektől.