Nem drágít Robin Hood

Egyszerre két oldalról is sújthatja a múlt héten elfogadott Robin Hood-adó a törvény által meghatározott körbe tartozó energiavállalatokat. Ennek ellenére az érintett cégek nem tervezik, hogy áthárítják költségeiket a fogyasztókra, vagyis emiatt nem emelnek áraikon – derül ki a Világgazdaság által készített piaci körképből. Az új szabályozás értelmében – amellett, hogy a vállalatok társasági adója 8 százalékkal emelkedik – a versenypiaci energiaszállítójuk velük szemben is érvényesítheti saját 8 százalékos társaságiadó-növekedését. Utóbbi drágulásnak azok az energiatársaságok is ki lesznek téve, amelyeket közvetlenül nem sújt a Robin Hood-adó, ha a versenypiacon vásárolnak áramot vagy gázt.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Az érintett cégek nem tervezik, hogy áthárítják költségeiket a fogyasztókra.
[/caption]Mindazonáltal a többletteher sújtotta társaságok önmérséklete és a szigorú szabályozás kordában tarthatja az energiaárak ezen adó miatti növekedését. A legnagyobb hazai versenypiaci gázkereskedő, az EMFESZ Kft. például egyáltalán nem készül áremelésre a Robin Hood-adó következtében, amit kis árrése miatt egyébként sem tekint nagy érvágásnak. „Azzal, hogy az egyetemes szolgáltatáshoz képest 8 százalékos árkedvezményt kínálunk a versenypiacon, valójában megosztjuk kis nyereségünket az ügyfeleinkkel” – mondta Góczi István, a kft. ügyvezető igazgatója. A gázkereskedelemben az általánosan elfogadott nyereségráta is nyolc százalék. Magyarország négyszáz legjelentősebb ipari fogyasztója közül már több mint 250-et az EMFESZ lát el gázzal, így a cég döntésének köszönhetően a hazai gumiipar 80, a papíripar 60 százaléka és számos gyógyszer-, alumínium-, kerámia-, téglaipari és mezőgazdasági vállalkozás kerülheti el az adóemelés gázárakon keresztüli begyűrűzését.

Versenyre van szükség a távfűtésben

Bár a Robin Hood-adó a távhőszolgáltatókat közvetlenül nem érinti, a Magyar Távhőszol-gáltatók Szakmai Szövetsége örül annak, hogy a jogszabály kimondja: a távhőszolgáltatás versenyhátrányának csökken-tése és megszüntetése állami feladat is. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvénnyel kapcsolatban László György alelnök elmondta: a távhőszolgáltatókat és a kisebb távhőtermelőket a jogszabály nem érinti, részben azért sem, mert a megállapított minimum termelői kapacitást (50 megawatt) nem érik el. Ugyanakkor azt remélik tőle, hogy csökkenti a távhőszolgál-tatás versenyhátrányát más fűtésekkel szemben. Úgy vélik: mivel a törvény az energia-ellátók extraprofitját adóztatja meg, a távhőszolgáltatóknak eladott hő árában, így a fogyasztói árban sem jelenhet meg az adó mint költség. Erre a felhasználóknak garanciát kell kapniuk.

Szabadpiaci kereskedelmében az E.On Földgáz Trade Zrt. is mérlegelhet, hiszen ott nem költség-, hanem piaci alapon áraz. „Szerződéseink többsége hosszú távú, ezek közül csak azokat tudjuk módosítani, amelyekben már rögzítettük, hogy továbbháríthatjuk a szabályozás által bevezetett új költségnemeket, díjakat és adókat” – mondta Kutas István, a társaság kommunikációs vezetője. Bárhogyan dönt is azonban a cég, számára a Robin Hood-adó hatása eltörpül ahhoz képest, hogy a gázpiaci szabályozás miatt továbbra is olcsóbban kell eladnia a gázt, mint amennyiért veszi, a különbözetet pedig nem térítik meg neki.

A Robin Hood-adó miatt 50 százalékkal nő a Mol Nyrt. által fizetendő vállalati nyereségadó – nyilatkozott korábban Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A cégnél nem kaptunk arról tájékoztatást, hogy milyen mértékben hárítanák át a vevőkre a többletterhet.

„A távfűtő szakma nemhogy drágulást nem vár a teher miatt, hanem még a hőárak csökkenésére is számít” – jelentette ki Balog Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője. Az adóemelés miatti növelést kizárják a Főtáv által kötött hővásárlási szerződések, de nem ad rá módot a szabályozás sem. Nem is jelzett senki emelési szándékot a társaságnál. Az árcsökkenést attól reméli a Főtáv, hogy jövő júniustól a Magyar Energiahivatal (MEH) fokozottan ellenőrzi, hogy vannak-e a hőárban oda nem való elemek. Ilyenre derülhet fény a hővel kapcsoltan áramot termelő társaságok árképzésének vizsgálatakor.