Spórolnánk, csak nincs miből?

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Sokan nem tudják felmérni, mit is bír a családi büdzsé - FOTÓ: EUROPRESS
[/caption]Évente 20-30 százalékkal nőtt az elmúlt időben a magyar lakosság hitelállománya, míg a megtakarítások csupán 7-8 százalékkal gyarapodtak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. A válság hatására a pénzintézetek egymást túllicitálva próbálják meg takarékoskodásra bírni az embereket, ám úgy tűnik, hiába. Szeptemberben közel 6900 milliárd forintra duzzadt a magyarok hiteltartozása, és csupán 6540 milliárd forintot spóroltak meg. Különösen szembetűnő a szakadék rövidebb időtávon szemlélődve: míg például szeptemberben 33,2 millió forinttal nőtt a betétállomány, addig ugyanebben a hónapban háromszáz milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelintézetekkel szembeni tartozása.

„Nem a hitelfelvételi kedve nőtt a magyaroknak, hanem inkább a megélhetés vált egyre nehezebbé, amiből az emberek nagy része csak hitel segítségével lát kiutat. Persze vannak olyanok is, aki felesleges dolgok miatt – például karácsonykor, amikor úgy viszik a plazmatévét, mint a cukrot – adósodnak el”– mondta el érdeklődésünkre a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. Lénárd Mariann szerint nem is olyan meglepő a jelenség, hiszen egy bizonytalan pénzügyi helyzetben a hitelintézetek ajánlatai elsöprő erővel tudnak hatni az arra fogékonyakra. Igény pedig sajnos van bőven, hiszen hazánkban már-már fel sem kapjuk a fejünket arra, ha valaki egyszerre három kölcsön – „legnépszerűbb” a lakás-, a gépjármű-, valamint az áru-hitel – törlesztőrészleteit nyögi.
„Érdemes feltérképezni saját anyagi helyzetünket, mielőtt hitelbe vernénk magunkat – tanácsolja Lénárd Mariann. Így például, ha a kölcsön havi törlesztőrészlete meghaladja a fizetésünk harminc százalékát, nem árt újragondolni a hitel felvételét.

Az egyesület elnöke szerint egyébként viszonylag újkeletű Magyarországon az a jelenség, hogy tovább nyújtózkodunk a pénzügyeinkben, mint ameddig a takarónk ér. Nem volt ugyanis mindig ilyen széles a kínálat. A kilencvenes évek elején beütő "hiteldemokráciához" azonban szép lassan a lakosság is alkalmazkodott.
A felborult betét-hitel egyensúly azonban egyre aggasztóbb méreteket ölt Magyarországon. Ráadásul más befektetési formákban is csak bottal lehet ütni a megtakarítások nyomát. Az MNB adatai szerint 2007 utolsó negyedévétől kezdődően folyamatosan csökken a háztartások befektetésijegy-állománya, idén júniusban már csak 2139,7 milliárd forintot tartott a lakosság befektetési alapokban. Az állampapírpiacon sem rózsás a helyzet: a lakossági állomány az öt évvel ezelőtti szintre süllyedt vissza, részvényekben pedig körülbelül annyi pénzt tartanak az emberek, mint 2006-ban.

Ennek tükrében talán nem is olyan meglepő, hogy a bankok nem igen számolhatnak újabb megtakarítások térnyerésével. A mostani lekötött „betéthadjárat” során is csak a pénzügyi szektor más szereplőitől tudják elcsábítani az ügyfeleket. A megtakarítási formák közül a kiszámítható, fix kamatozású betétek népszerűségének azonban sokat segíthet, hogy a kormány október elején teljes körű garanciát vállalt rájuk.

Hozamvadászoknak áll a pénzvilág?

Kifizetődő lehet a bankok akciós megtakarításaira vadászni. Az akciós és a normál kamatlábak között ugyanis esetenként hatalmas különbségek is előfordulhatnak. Gyakran akár négy-öt százalékos különbség is adódhat egy friss pénzre vonatkozó akciós banki kamatláb és egy másik hitelintézetnél szintén akciós, de a már nála lévő tőkére ajánlott kamatszint között. Magyarország vezető hitelintézeteinek jelentése szerint sokan ki is használják ezt. Szeptember végén több pénzintézet is megerősítette, kialakult egy spekulatív ügyfélkör, amely mindig a legkiemelkedőbb betéti kamatokra vadászva bankról bankra viszi megtakarításait. A bankok ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a régi ügyfelek számára is igyekszenek majd kedvező feltételű konstrukciókat kidolgozni.