Újrainduló ingatlanalapok: elmúlt a pánik?

Mint ismert: az elmúlt évek befektetéspiaci sikertörténetének a pénzügyi válság vetett véget, pontosabban a krízis szeptemberi kirobbanását követően megindult jegyvisszaváltási roham. Az alapok bedőlését megakadályozandó a pénzügyi felügyelet november nyolcadikán tíz napra felfüggesztette a befektetési jegyek forgalmazását, ám addigra már bő 120 milliárd forintot (az 550 milliárdos vagyonból) kivettek a befektetők.

A nagy kérdés pillanatnyilag az, hogy hétfőtől újra ostromolni kezdik-e a befektetők az alapokat, vagy netán a megelőző tíz nap tényleg elég volt ahhoz – ami a felügyelet célja volt a felfüggesztéssel –, hogy a kedélyek lecsillapodjanak. Utóbbi forgatókönyv esetén az ingatlanalapok hosszú távon is szereplői maradhatnak a befektetéspiacnak, előbbi esetén viszont nagyon kérdéses a fennmaradásuk.

Kisokos

INGATLANALAP: Olyan befektetési alap, ami a befektetők által befizetett pénzből ingatlanokat vásárol vagy építtet, és azokat nyereségesen próbálja működtetni. A befektetők jegyeket kapnak, amelyeket – eddig – szinte azonnal vissza tudtak készpénzre váltani.

Ha ugyanis a pánik folytatódik, az sem fog segíteni, hogy az alapok az eddig megszokott pár nappal szemben csak három hónap után fogják a befektetők pénzét visszafizetni (erre eddig is lett volna lehetőségük, ám nem éltek vele, most viszont a sajtóhírekből az derül ki, hogy az alapok változtatnak kifizetési politikájukon). A pénzt ugyanis így is ki kell majd fizetni, és ehhez az alapok birtokában lévő ingatlanok értékesítésére lesz szükség. Ami viszont nem kis veszteséget jelenthet a jelenlegi helyzetben, amikor az ingatlanpiacon lasszóval kell a vevőket fogni.

Némi reményt jelenthet az a törvénymódosítás, aminek értelmében az alapok vagyonuk ötven százalékáig vehetnek fel hitelt, hogy abból kifizessék a befektetőket, ám ha a jegytulajdonosok bizalma véglegesen megrendül ebben a befektetési formában, akkor semmi sem segíthet az alapokon.