A karácsony üzenete a szolidaritás

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Nem volt egyértelmű számomra a papi pálya. A szüleimnek csak akkor beszéltem már róla, amikor a gimnáziumban ki kellett tölteni a főiskolai jelentkezési ívet. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]– A karácsony a család és a szeretet ünnepe is egyben. Az ön számára mit jelent a szeretet?
– Szeretni annyit jelent, mint másnak az igazi javát akarni. A szeretet nem pusztán egy szubjektív érzés, hanem egy olyan magatartás, amely mögött értékrend van. Az szeret igazán, aki önzetlenül és tevőlegesen is akarja a jót másoknak. A karácsony nem elvontan, nem filozófiai értelemben a szeretet ünnepe, hanem Isten megtestesülése Jézus Krisztus személyében, aki szolidaritást vállalt az emberiséggel. Jézus személyében az emberiség mintát kapott arra, hogyan kell és lehet igazán élni és szeretni. Ugyanakkor Jézus Krisztus személyében egy újfajta kommunikáció alakult ki Isten és ember között. Mert ma is sokszor elképzelik az emberek, hogy a hatalmas világűrből általunk értelmezhető jeleket kapunk. Más értelmes teremtmények is létezhetnek, de maga a Teremtő máris kapcsolatba lépett velünk: Jézus által, aki a mi emberségünkön keresztül szólt és szól hozzánk. A karácsony ezért a szeretet ünnepe, s ennek a jézusi szeretetnyelvnek kellene a családunkban, a szeretteink körében is megszólalnia az ünnepen, és tükröződnie a mi személyes életünkben.

– Józsefvárosi, hatgyermekes családban nőtt fel, ami minden bizonnyal különlegessé tette a régmúlt karácsonyait.
– A régi karácsonyok hangulatát mind a mai napig őrizzük. Itt is van gyertyagyújtás a munkatársaimmal, karácsony szent napján elmegyek egyik testvéremhez, és szent énekeket éneklünk, imádkozunk. A karácsonyfa sosem csak egy dísz volt a szoba sarkában szenteste után, hanem egészen vízkeresztig naponta imádkoztunk a fa alatt. Az is családi hagyomány volt nálunk, amit ma is őrzünk, hogy a legidősebb fiú olvassa fel a karácsonyi történetet a Bibliából, ezután pedig a családfő a saját szavaival elmond egy imádságot, ami köszönet az egész évért, és kérés a jövő esztendőre.

– Ajándékot is szokott kapni?
- Természetesen kapok a rokonaimtól, barátaimtól és a munkatársaimtól is.

– Minek örül legjobban?
– Legtöbbször könyvet kapok. Az egyházjogi olvasmányokat nagyon szeretem, nekem az nemcsak a tudományos szakterületem, hanem a hobbim is.

– Mit ad ön ajándékba?
– Az attól is függ, kinek szánom. Öt testvérem van, nagy a család, és sok a gyerek, úgyhogy sok apró ajándék kell. Valamelyik plüss- kutyát kap, a másik édességet vagy könyvet.

– Az ünnepek előtt elindul, és személyesen megveszi a családnak szánt ajándékait mondjuk a könyvesboltban?
- Igen, van rá példa, hogy elmegyek egy könyvesboltba, de abból rendszerint protokolláris esemény lesz, mert felismernek, és akkor már mégsem tehetem meg, hogy nem vásárolok semmit. Ritkán vásárolok, de az ajándékok közül többet is magam veszek meg. Van olyan ajándék, amelyiket a munkatársaim veszik meg, de olyan is előfordul, hogy megkérem valamelyik testvéremet, hogy segítsen vásárolni.

– Tényleg van ikertestvére?
– Van, de nem vagyunk teljesen egyformák.

– Soha nem is keverték össze magukat?
– Nem. Sőt másodikos korunkban történt egy érdekes eset. A tanítónk azt hitte, hogy megbuktam, azért járok a testvéremmel egy osztályba, és alaposan lehordott, mivel én látszottam idősebbnek. Aztán kiderült, hogy ikrek vagyunk, azóta pedig nem volt hasonló élmény, attól kezdve külön osztályba jártunk.

– Vallásos családból származik. Egyértelmű volt, hogy papi pályára indul?
– Nem volt egyértelmű. A szüleimnek csak akkor beszéltem már róla, amikor a gimnáziumban ki kellett tölteni a főiskolai jelentkezési ívet. Apám csak annyit kérdezett, hogy jól meggondoltam? Én erre azt válaszoltam, hogy meggondoltam és megimádkoztam. Erre csak annyit mondott, hogy akkor Isten segítsen. Ebből a történetből is látszik, hogy talán éppen azért, mert sokan voltunk testvérek, a szüleim sosem finomkodtak, hanem egyszerűen és őszintén beszéltek velünk.

– Sokak számára ez a karácsony nehezebb lesz, mint a tavalyi. Érdekes, hogy egy régebbi interjúban mintha megjövendölte volna a mostani pénzügyi krízist. Azt mondta, hogy a globálissá vált gazdaság pusztán pénzügyi logikája összezúzza a társadalmi élet alapjait. Mi lehet ebből a helyzetből a kivezető út?
– Először is meg kell becsülni az életnek azokat az értékeit is, amelyek pénzben nem mérhetők. Hallgatom a rádiót, és mondják, hogy megint lelőtt rigókat találtak a határon, mondják, hogy az eszmei értéke ezeknek a madaraknak 18 millió forint. De honnan tudjuk, hogy valóban menynyi az értékük? Nem lehet pénzben kifejezni egy élet értékét. Ahogy nem lehet pénzben kifejezni azt sem, hogy mibe kerül nekünk a globális felmelegedés. Ki tudja megmondani, hogy mennyi pénzbe kerül a tiszta levegő? Vagy az ember élete? A XIX. század arról volt híres, hogy az emberi teljesítmény értékmérőjévé a bérmunka vált. A pénzért végzett munka értékrendszerében azonban sokan rosszul jártak, legfőképpen az édesanyák, vagy éppen azok a papok, szerzetesek, apácák, akik éjjel-nappal dolgoztak, ám pénzben nem értékelt módon. Tehát rengeteg olyan emberi teljesítmény van, amelyet egy ilyen szemléletű rendszerben nagyon nehéz megbecsülni. De lehetnek új utak. Például egy új gazdasági rendszerrel, ami ezt a fajta teljesítményt is elismeri. De akár a szükségből is lehet erényt kovácsolni. Mert nem könnyű megítélni egy fejlődési folyamatot. Például évtizedekkel ezelőtt Erdélyben, a kisebb településeken még nem voltak szállodák, de a házaknál befogadták a vendéget. Ma már kiépült az idegenforgalmi hálózat, és a vendégszeretet csökkent. Ez persze nem azt jelenti, hogy értékítéletet alkotunk, hanem azt, hogy egyes szituációkban az emberi társadalomban vannak olyan tartalékok, amelyek felértékelődve léphetnek be az életünkbe szükség esetén. Emlékszem, 1956-ban nem lehetett egy ideig még kenyeret sem kapni, erre megjelent az egyik szomszéd egy kis elemózsiával, a rokonoktól pedig egy zsák almát kaptunk. Mikor hozott a rokon egy zsák almát? Akkor, amikor szükség volt rá. Manapság nagy probléma a munkanélküliség is, de sokkal könnyebben viseli ezt a csapást is érzelmileg egy olyan ember, aki egy szerető közegben él. Tény, hogy egy jó családokból álló társadalom nagyobb teherbírással rendelkezik a nehezebb időkben is.

1975. június 18-án szentelték pappá. 1976-ban doktorált teológiából Budapesten.

1977–1980 között Rómában tanult, ahol egyházjogból szerzett diplomát. 1986-tól a Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzora, 1988-tól a budapesti Hittudományi Kar egyházjogprofesszora. 1997-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, 1998-ban az intézmény rektorává nevezték ki.

II. János Pál pápa 1999. november 5-én puppi címzetes püspökké, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Erdő Pétert a katolikus egyházfő 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. 2003. január 11-én lépett hivatalba mint esztergom–

budapesti érsek, Magyarország prímása. 2003 októberétől bíboros.

Teológiai szakterülete az egyházjog. Tudományos munkájának eredményeként eddig mintegy 250 tanulmánya és 20 kötete jelent meg. 2007 óta az MTA levelező tagja.– A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként nem meglepő, hogy fontosnak tartja a hit és a tudomány együttműködését. De az eltérő világnézetek miatt ez nem olyan néha, mint a siketek párbeszéde?
– Nem érzem úgy, hiszen az együttműködés célja nagyon sokrétű. Valamikor úgy tanultuk, hogy az ember világképet alkot magának, és ha ez rendszerbe tagozódik, akkor világnézetté válik. Ennek jelentős eleme az, hogy milyennek látom magam körül a világmindenséget. Tehát a létező világról alkotott ismeret fontos részét képezi a világképemnek. Magyarán szólva nekünk a természettudományos kutatások eredményeit figyelemmel kell kísérnünk, hogy a mai tudomány által legmagasabb szinten megismert összefüggésekre tekintettel fogalmazzuk meg az üzenetünket. A világ ugyanis éppen a tudományos felfedezések következtében válaszokat vár az újonnan felmerülő erkölcsi kérdésekre. A tudós a természettudományos eredményeket, a teológus a világnézeti, erkölcsi távlatokat ismeri jobban. Kettejük közös munkájával nagyobb az esély, hogy választ találunk a felmerülő kérdésekre. Tehát a társadalomnak szüksége van erre a párbeszédre. Ennek szép eredménye volt például a bioetikai körlevelünk öt évvel ezelőtt, most pedig a Felelősségünk a teremtett világért című körlevél.

– Hogyan alakul a hívők száma ma Magyarországon?
– Összefüggésben a demográfiai hullámmal, azaz annak megfelelően csökken. Az utóbbi néhány évben a keresztelkedések száma a katolikus egyházban számottevően kevesebb volt. Ennek egyik fő okát abban látom, hogy mostanra lett szülővé az a generáció, amelyik már egyáltalán nem részesült hívő neveltetésben. Másrészt viszont az is figyelemreméltó, hogy egyre nő a felnőtt keresztelkedések száma. Természetesen ez a kettő nem egyenlíti ki egymást, de azt jelzi, hogy jelen van az örömhír.

– Az ünnep minden évben ugyanaz, és mindig kicsit más. 2008-ban van valamilyen különleges üzenete a karácsonynak?
– A szolidaritás. Az, hogy Isten szolidaritást vállalt az emberrel. Jézus megszületett hajléktalan kitaszítottként, egy kis, elnyomott nép gyermekeként, egy elnyomó birodalom alattvalójaként, és mégis ő tette boldoggá a világot. Nincs olyan emberi nehézség, amelyben Isten elhagyna bennünket, és van okunk arra, hogy meglássuk egymásban is Krisztust. Ugyanis ha ő emberré lett a mi kedvünkért, akkor nekünk is nagyon tisztelnünk kell egymást. Azt hiszem, erre az idei évben különösen meg kell, hogy nyíljon a szívünk és a szemünk.

1975. június 18-án szentelték pappá. 1976-ban doktorált teológiából Budapesten.

1977–1980 között Rómában tanult, ahol egyházjogból szerzett diplomát. 1986-tól a Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzora, 1988-tól a budapesti Hittudományi Kar egyházjogprofesszora. 1997-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, 1998-ban az intézmény rektorává nevezték ki.

II. János Pál pápa 1999. november 5-én puppi címzetes püspökké, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Erdő Pétert a katolikus egyházfő 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. 2003. január 11-én lépett hivatalba mint esztergom–

budapesti érsek, Magyarország prímása. 2003 októberétől bíboros.

Teológiai szakterülete az egyházjog. Tudományos munkájának eredményeként eddig mintegy 250 tanulmánya és 20 kötete jelent meg. 2007 óta az MTA levelező tagja. Nem volt egyértelmű számomra a papi pálya. A szüleimnek csak akkor beszéltem már róla, amikor a gimnáziumban ki kellett tölteni a főiskolai jelentkezési ívet. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY Erdő Péter Erdő Péter -->