Borzasztó érzés volt, amikor hirtelen kirúgtak

A magyar vállalatok nincsenek felkészülve az elbocsátás pszichológiájából. Ennek is van ugyanis lélektana, amelyet a nyugati cégek sikeresen alkalmaznak. A módszer jelentősen enyhíti az elbocsátás okozta sokkot, és hozzásegíti az érintetteket, hogy mihamarabb új állást találjanak. A háttérben az rejlik, hogy a munkáltatók tisztában vannak vele: a munkanélküliség az egész gazdaságnak, így az ő cégüknek is kedvezőtlen.

A fejett humánpolitikával bíró válalkozások gazdaságpolitikája is érett annyira, hogy jó előre el tudják dönteni, lesz-e leépítés, milyen mértékű várható, és kik esnek bele. Velük már a munkaviszonyuk megszűnése előtt hetekkel, esetleg egy-két hónappal közlik, hogy számítsanak a fejleményre. Így a dolgozónak módja van biztonságban (munkahelyének fedele alatt) felkészülni a változásra.

Ismert tény, hogy alkalmazottként sokkal könnyebb új munkát találni, mint ha az ember munkanélküli. Utóbbi esetben lehet, az érintett annyira megsínyli az elbocsátást, hogy a kudarc hatása alatt képtelen jól szerepelni egy állásinterjún, megcsappant önbizalmával netán el sem mer menni ilyenre. És a munkainterjún is jobb színben tűnünk fel, ha egy meglévő munkahelyről akarunk átigazolni, mint ha a munkanélküliségből szeretnénk visszakapaszkodni.

Nálunk még nem ilyen fejlettek a módszerek, de a munkaügyi szakemberek itt is azt tanácsolják: az elbocsátás okozta sokk kiheveréséig legalább öt-hat hétig várjanak, amíg lelkileg összeszedik magulat. Ellenkező esetben egyre lejjebb kerülnek az önbizalomspirálban.