Diákgyilkosság: 14 évet kaptak

A tárgyalás végig zárt ajtók mögött zajlott, ám a csütörtöki ítélethirdetésen nemcsak a család, ismerősök ültek ott, hanem a megrendült osztálytársak is. A két vádlott higgadtan vette tudomásul a bíróság ítéletét - írja a sonline.hu hírportál (képekkel).

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek.
[/caption]Az indoklásban Vadócz Attila, a tanács elnöke azt is elmondta: a történtek részleteinek megállapítása volt a könnyebb feladat, hisz ezt a vádlottak is segítették részletes beismerő vallomásukkal. Az általuk elmondottakat az egyéb bizonyítékok is alátámasztották. Korábbi barátjukat, az áldozatot – aki még azt sem sejthette, hogy bármi bajuk volna vele, nemhogy azt, milyen sorsot szántak neki gyilkosai – egy város közeli tóhoz csalták. Ott az előre odakészített eszközökkel – vésővel, fadarabbal – megpróbálták agyonütni. Hosszú ideig, kitartóan ütlegelték. Azt, hogy egy embert megölni mennyire nem könnyű, nem mérték fel. Pánikba estek és egyre durvábban bántalmazták a fiút. Az áldozat egy idő után pontosan látta, hogy nincs menekvés, de könyörgött az életéért. A vádlottak azonban nem kegyelmeztek. Betondarabokat dobtak az áldozat fejére és a tóba lökték. A fiún talált külsérelmi nyomok hosszú ideig tartó, kitartó és minden képzeletet felülmúlóan brutális bántalmazásról tanúskodtak.

A bíróság szerint a bűncselekmény súlyosságát – ha lehet – tovább fokozza, hogy készültek rá a tettesek, alaposan megtervezték. E-mailek, SMS-ek tanúskodnak erről. Felderítették a helyszínt, előkészítették a terepet, eszközöket. És cinikusan áldozatukkal vásároltatták meg azt a ragasztószalagot, amellyel egy betondarabot akartak a testéhez erősíteni, hogy elsüllyedjen a tóban. A nehezebb feladat a nyomozás során és a bíróság számára is annak kiderítése volt: miért kellett meghalnia a 17 éves áldozatnak. Sok fikció felmerült, ám ezek egyikét sem támasztották alá a nyomozás eredményei. Maradt egy érthetetlen és elfogadhatatlan indok: a fiú „idegesítette” a két vádlottat, ezért ítélték halálra. Először csak egy terv volt, amit talán a vádlottak sem gondoltak akkor még komolyan. Később azonban egyre jobban belesodródtak.

A felelősség egyértelműen az övék. Ám az ügy kapcsán felvetődik a kérdés: vajon nem lehetett volna megakadályozni a tragédiát, ha valaki időben észreveszi és jelzi, hogy mennyire „félrecsúszott” a két fiú...? Ugyanis például nem egy tanú vallotta: tudomása volt arról hogy a vádlottak rendszeresen és nagy mennyiségben italoznak. A gyilkosság elkövetésekor is ittasak voltak. Elhangzott az is: ha ezt a brutális bűncselekményt egy felnőtt korú követi el, életfogytig tartó szabadságvesztésre számíthatott volna. Fiatalkorúak esetében a felső határ 15 év. A két vádlottra a maximálisan kiszabhatónál valamivel kevesebbet,  14-14 évet rótt ki a bíróság. Ezt részben a feltáró beismerő vallomással, részben a két fiú fiatal korával indokolta. Így főként rajtuk múlik, kapnak-e szabadulásuk után még egy esélyt az élettől.

A kedvezményeket figyelembe véve előfordulhat, hogy nem egészen tíz évet kell a rácsok mögött tölteniük. A sértetti képviselő, Szabó H. Gábor a család nevében annyit mondott: súlyos ítéletet hozott a bíróság, ám a szülők veszteségét enyhíteni nem lehet. A két vádlott lehet, hogy még kaphat egy esélyt az életre, ezt azonban örökre elvették a meggyilkolt fiútól. A vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek, az ügyész tudomásult vette az ítéletet.