Fej-fej mellett

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Markó Béla: Újból bebizonyítottuk, hogy a magyarság képes az összefogásra, és egyértelműen visszautasít minden megosztó szándékot.
[/caption]„Túlnyerték magukat” – nyilatkozta Tőkés László európai parlamenti képviselő, református püspök, miután napvilágot láttak a Romániában vasárnap tartott parlamenti választások eredményei. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) ugyanis gyakorlatilag minden mandátumot elhappolt a Székelyföldön.

„Újból bebizonyítottuk, hogy a magyarság képes az összefogásra, és egyértelműen visszautasít minden megosztó szándékot – szögezte le hétfőn Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: továbbra is meg fogunk tenni mindent közösen a romániai magyarság boldogulásáért, és nem fogjuk engedni, hogy mások döntsenek a fejünk fölött.” Az RMDSZ sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a nagy ellenfél Magyar Polgári Párt hivatalos jelölteket nem indított, mindössze öt független képviselőt támogatott. Emellett a választások a jelek szerint a románokhoz hasonlóan a magyarokat sem hozták igazán lázba: míg az átlagos részvételi arány 39,2 százalék volt, a székelyföldi megyékben is csak a szavazók egyharmada járult az urnák elé.

Összesítésben az RMDSZ megőrizte 22 képviselői helyét a román parlament alsóházában és valószínűleg a 11 szenátori helyet is a felsőházban, a szavazatok 6,54, illetve 6,44 százalékával. Az eredmény azért is figyelemreméltó, mert a képviselők most mérettek meg először az új választási rendszerben: nem pártlistákra, hanem személyekre szavaztak. Az egyfordulós rendszerben 334 képviselőt és 137 szenátort választottak. Ebben a rendszerben az RMDSZ megszerzett mandátumai csaknem a képviselők 15 százalékát jelentik. A magyar képviselők szavazataira így az új román kormánynak nagy szüksége lehet, az RMDSZ így újra kormánytényezővé válhat.

A szavazás ugyanis meglehetősen kiegyenlítetté változtatta a bukaresti erőviszonyokat. A romániai választási iroda (BEC) adatsora szerint a két legnagyobb rivális erő, a demokrata-liberális szövetség (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD), gyakrolatilag fej-fej mellett végeztek. A szociáldemokraták 33 százalék, míg a PD-L 32,57 százalékot szerzett, így önmagában egyikük sem képes kormányalakításra. Mindkét erő az eddigi kormányfő, Tariceanu pártját, a harmadik helyre befutott Nemzeti Liberális Pártot (PNL) szeretné megnyerni kormányába. A PNL azonban „csak” 18,32 százalékot szerzett, így nem tud stabil többséget biztosítani a kormánynak a négypártivá vált parlamentben. Ezzel a PNL vezetése is tisztában van, ezért elsőként az RMDSZ képviselőivel tárgyalnak a kormányalakításról. „Mindenekelőtt a magyar partnereinkkel tárgyalunk. Négy évig együtt kormányoztunk az RMDSZ-szel, normálisnak tartom, hogy velük beszéljünk először” – nyilatkozta a párt vezetője, Adrian Iorgulescu a Realitatea hírtelevízióban.

Gazdasági kihívások előtt az új kormány

Az új román kormánynak a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívással kell szembenéznie. Bár a román gazdaság eddig kevésbbé érezte meg a válság hatásait, mint a magyar, az előrejelzések szerint Bukarestnek hátra van még a neheze. A gazdasági növekedés várhatóan 2 százalék körülire lassul, miközben a kampányfinisben végrehajtott olyan osztogatások, mint a tanárok bérének 50 százalékos emelése miatt, a költségvetés hiánya is jóval nagyobb lesz a tervezettnél. Ezenkívül szociális feszültségeket gerjeszthet, hogy a Nyugatra vándorolt kelet-európai munkavállalók nagy része hazatér. Románia emiatt a munkanélküliség megduplázódására számít, amely így elérheti a 8 százalékot.