Közüzemi csekk-hegyek

Ahány ház, annyi kifogás, ha a közüzemi számlák kifizetéséről van szó. Szerencsés esetben csupán lustaságról van szó, legtöbbször azonban az emberek anyagi gondok miatt állnak hadilábon a szolgáltatókkal. A szakértői vélemények is ezt támasztják alá, szerintük ugyanis a gazdasági válság hatására egyre inkább nő a fizetésképtelen háztartások száma.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Ezt a csekket is befizetem majd – valahogy így kezdődhet minden egyes közüzemi tartozás.
[/caption]

Tény, az E.On Energiaszolgáltató Kft.-nek már hetven milliárd forinttal „lógnak” a fogyasztók, az Elmű-Émásznál pedig több ezer háztartásban kellett kikapcsolni a szolgáltatást a felhalmozott tartozások miatt. Hasonló elmaradásokról számolt be a Főtáv is: körülbelül húszezer háztartás nem tud, vagy egyszerűen csak nem hajlandó kifizetni a számláit.

A pénzügyi nehézségek mellett azonban sokan csupán tájékozatlanságuk, vagy épp feledékenységük miatt halmoznak fel közüzemi tartozást. A fiók mélyén felejtett számlák azonban sokszor parázs vitát szülnek a fogyasztók és a szolgáltatók között, amelyben könnyen megütheti a bokáját az a fogyasztó, aki nincs tisztában a „játékszabályokkal”.
A következő néhány pontban azokat a tudnivalókat gyűjtöttük össze Pirok György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület közüzemi munkabizottság elnökének segítségével, amelyeket nem árt tudni, mielőtt ajtóstul rontunk a szolgáltató ügyfélszolgálati irodájába.

Egyetlen percig sem szabad késlekedni?
Minden egyes csekken található egy dátum, amely azt hivatott jelölni, hogy meddig lehet „büntetés nélkül” befizetni a megadott összeget. Érdemes tartani magunkat a határidőkhöz, hiszen azt túllépve a fogyasztó – a számla összegén túl – köteles késedelmi díjat is fizetni az adott szolgáltatónak. A cégek nagy része azonban még egy-két napig szemet huny a befizetetlen csekkek felett.

A postás nemcsak kétszer csenget
Senkit nem érhet meglepetésként, ha kikapcsolják lakásában a fűtést. A jogszabályok szerint ugyanis legalább három levelet kell kapnia a fogyasztónak tartozás esetén, mielőtt kikapcsolnák az adott szolgáltatást. Először magát a kifizetendő számlát, majd – befizetés hiányában – két felszólító levelet. Fontos tudnivaló azonban, hogy miután a második, fizetésre felszólító levelet is kézhez kapjuk, onnantól kezdve bármelyik pillanatban kikapcsolhatják az adott szolgáltatást.

A sérült mérőóra nem lehet kifogás
Nem érdemes azzal az indokkal megtagadni egy csekk befizetését, hogy nem pontos az összeg, mivel nem működik jól a mérőóra. A műszer meghibásodását ugyanis a fogyasztónak kell bejelentenie a szolgáltatója felé. Ennek elmulasztása a szolgáltatók pénzbírságát vonja maga után.

Értékeink bánhatják a tartozást
Súlyos árat fizethet az, aki felhalmozza közüzemi tartozásit. Egy bizonyos összeg fölött, – amely cégenként változó – ugyanis a szolgáltatóknak jogában áll a tartozás összegének megfelelően lefoglalni ingóságainkat. Ilyenkor jóformán tehetetlen a fogyasztó, értéktárgyait csak azután kaphatja vissza, miután kiegyenlítette tartozásait.

A bűnhődésért is fizetni kell
A kiegyenlítetlen számlák hadára a cégek a szolgáltatás leállításával válaszolnak. A büntetés azonban ennyiben nem merül ki, a mérőórák leszerelésével járó költségeket ugyanis kiszállási díj néven a fogyasztóknak kell megfizetnie. Ennek összegét azonban csak utólag közlik a szolgáltatástól megfosztott ügyféllel.

A reklamálás alapszabályai
Nem egyszer előfordult már, hogy a szolgáltató alaptalanul vádolta meg ügyfelét azzal, hogy nem fizetett be egy, vagy netán több csekket. Kétségbeesés helyett ilyenkor a befizetett számla másolatával, személyesen, vagy levélben kell megkeresni a kételkedő cég ügyfélszolgálatát. Semmiképp ne telefonon intézzük a reklamációt: a beszélgetéseket ugyanis csak ritkán rögzítik, így probléma esetén nem is lehet arra hivatkozni. Egy írásos dokumentumnak azonban mindkét félnél nyoma van, így utólag vissza lehet ellenőrizni, hogy kinek mi volt a panasza, illetve a válasza.