Miért fizessek érte, ha senkinek sem kellett?

Csak azért sok minden nem lehet ingyen a miénk, mert nem használja senki. Mit szólnánk, ha mondjuk lakatlan házunat valaki a sajátjának kiáltaná ki, mondván, hogy mi nem laktunk benne? Értékhez így nem lehet hozzájutni.

Ha az osztatlan közös terület nagysága megváltozott, más lett az egyes lakókra eső tulajdonhányad. Ezért módosítani kell a társasház alapító okiratát – mondta el ügyvéd szakértőnk. A dokumentum rögzíti a tulajdonarányokat. A lakásunkhoz csatolt új rész tulajdonjoga így lehet a miénk. A földhivatal csak ekkor veszi azt nevünkre az ingatlannyilvántartásban. Ez törvény, amit nem írhat felül, hogy a kérdéses területet „úgysem használta senki”.

Ha elidegenítünk egy bizonyos területet az osztatlan közösből, azt a jövőben egyedül mi fogjuk használni. Fizetnünk kell tehát érte. Ne várjuk, hogy a társasház, ahol egyébként mi is lakunk, lemondjon egy lehetséges bevételről. A pénz bármire kellhet: felújításra, festésre, közös terület rezsiszámlájának kifizetésére, vagy egyszerűen csak tartalékba.  Fordított helyzetben nekünk sem tetszene, ha valaki csak úgy magához happolna a közösből egy hányadot.

A tulajdonosok közösen döntik el, mennyit kérnek a területért. Ez lehet a társasházi közgyűlés egyik témája, napirendi pontja. Az ár megállapítását értékbecslőre is bízhatják. Az adásvételről kössünk szerződést a társasházzal. A hatlakásosnál kisebb házaknak nem muszáj társasházzá alakulniuk. A közös terület azonban ilyenkor is az egész lakóközösség tulajdona. Elidegenítéséről velük kell megállapodnunk.