Rátette kezét a lakásra apánk volt élettársa

Mint a fentiek mutatják, sokak tévhiedelmével ellentétben a házasságlevél nem semmitmondó sajtpapír, hanem komoly jogviszonyt tükröz. Mert ha az egyik fél meghal, és van leszármazottja, a másiké a holtig tartó haszonélvezet. Ha pedig nincs gyermek, sem unoka, a házastárs a törvényes örökös. Ha tehát nincs végrendelet, a hagyaték a leszármazottra száll: ő lesz a tulajdonos. A közjegyző ilyenkor a törvény rendje szerint adja át a hagyatékot. Mégpedig egyenlő arányban osztva szét az örökösök között – mondták el a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában.

A lakásban lakó volt élettárs azonban jelen esetben vitatja az örökös tulajdonjogát. Lehetséges, hogy azt állítja, az együttélés évei alatt közös vagy részben közös tulajdonná vált az ingatlan és az ingóságok összessége. Például úgy, hogy neki is van pénze a lakásban. (Felújították, vásároltak bele ezt-azt, közösen tartották fenn stb.)

A közjegyző ilyen vita esetén ideiglenesen adja át a hagyatékot a törvény szerinti örökösnek. Ha a volt élettárs azt akarja, hogy neki is legyen részesedése, pert kell indítania a bíróságon. Tulajdonjog megállapítása, illetve vagyoni követelés érvényesítése címén. Kivétel, ha békés úton, esetleg jogász segítségével meg tud állapodni az örökössel. Így volna ideális, hiszen a per évekig elhúzódhat.

Ha mégis sor kerül rá, felmerül a kérdés, hogyan jut addig az örökös birtokba. Ez iránt ő indíthat polgári pert, ingatlan birtokba adása címén. Az eljárást azonban a bíróság felfüggesztheti, amíg a tulajdonviszonyok nem tisztázódnak.