Gyenge forint, drága hitel

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A svájcifrank-alapú helyett az euróhitelek népszerűségének növekedését és az államilag támogatott forinthitelek előtérbe kerülését jósolják a szakemberek.
[/caption]Úgy tűnik, nem sok remény van arra, hogy a közeljövőben magához tér a magyar fizetőeszköz. Csütörtök reggel ismét 280 forintot kértek a bankközi piacon egyetlen euróért, folytatva ezzel a napok óta tartó gyengélkedést. „A hetek óta tartó rossz nemzetközi hangulat miatt elképzelhető, hogy a következő hetekben állandósul a 280 forintos euróval szembeni árfolyam” – véli Németh Dávid, az ING elemzője. A szakértő szerint a világszerte uralkodó pesszimista hangulat egyik oka a felismerés, miszerint rendkívül mély gazdasági recesszió elég nézünk.

A devizaingadozás kiszámíthatatlansága miatt a devizában eladósodottak feje felől sem fognak egyhamar eloszlani a viharfelhők. A devizával együtt ugyanis emelkednek a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei is, így például azok az ügyfelek, akik tavaly nyáron adósodtak el svájci frankban, az árfolyamváltozások miatt ma már havonta 20-30 százalékkal fizetnek többet bankjuknak. Még ennél is rosszabbul jártak azonban a jenhitelesek, sokuknak ugyanis a másfélszeresére nőtt a törlesztőrészlet az elmúlt pár hónapban.

Itt a kamat – hol a kamat?

Tovább tetézi a problémákat, hogy a tengerentúlról begyűrűző válság hatására a hazai hitelintézetek számára is megdrágultak a bankközi források, amire számos pénzintézet a hitelkamatok megemelésével válaszolt. Ráadásul a már futó hitelek esetében is követték a bankok a költségek megemelkedését. A szakértői vélemények szerint a bizonytalan gazdasági helyzet miatt az sem zárható ki, hogy a további kamatemelés eszközéhez nyúlnak a bankok.

„Másfél évig nem sok esély van arra, hogy normalizálódjon a helyzet, és így visszatérjenek a hitelkamatok a normálishoz” – mondta el érdeklődésünkre Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitelközvetítő vezetője.

Meglepő módon azonban éppen ebből a bizonytalanságból kovácsolhatnak előnyt azok, akik mostanában adósodnak el. Azok ugyanis, akik ilyen magas árfolyamú deviza mellett vesznek fel hitelt, számíthatnak az árfolyamok mérséklődésére, és így spórolhatnak is hitelükön.

Még csak most jön a java

A kormány ugyan múlt év végi csomagjában javasolta a bankoknak, hogy legyenek rugalmasak a törlesztőrészletek átütemezésénél, ez azonban úgy tűnik, nem változtatott nagy mértékben a pénzintézetek gyakorlatán.

Teherkönnyítés hosszabbítással

Az adós kérheti – amennyiben jelentősen megemelkedett a törlesztőrészletének havi összege –, hogy hosszabbítsák meg hitelének futamidejét (például tíz évről húszra). Ez csökkenti a havonta fizetendő törlesztőrészletet, mivel több idő alatt kell visszafizetni a felvett hitelt. Nem árt azonban szem előtt tartani, hogy a hosszabb futamidő miatt tovább kamatozik a hitel, így végső soron nagyobb összeget kell visszafizetnie az adósnak annál, mintha rövidebb idő alatt törlesztette volna hitelét.

„A kormány utasítása ellenére a bankok egyre egyoldalúbban működnek, és egyáltalán nem tartják szem előtt ügyfeleik érdekeit” – véli Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének elnöke. Elmondása szerint mi sem támasztja ezt alá jobban, minthogy tavaly november óta csaknem a tizenötszörösére nőtt az érdeklődők, illetve a panaszosok száma irodájukban. Hazánkban ugyanis csak kevés adósnak van olyan pénzügyi tartaléka, amelyből fedezni tudná az árfolyam-ingadozásból eredő hitel-többletköltségeket.

Az emberek fizetési nehézségeit már a hazai pénzintézetek is érzik: az OTP Banknál kérdésünkre elmondták, hogy a problémás ügyfelek aránya 0,2 százalékponttal nőtt három hónap alatt. A CIB Bank tájékoztatása szerint egy-két hónap múlva lehet tömeges hitelbedőlésekre számítani.

Eltántorítani azonban, úgy tűnik, semmi nem tudja a magyarokat a hitelfelvételtől. A szakértői várakozások szerint a jövőben az egyéni élethelyzetekhez – mint például egy ingatlan vásárlása – igazodó hitelfajták kerülhetnek előtérbe a lakossági ügyfelek körében. A devizahiteleken belül pedig a svájcifrank-alapú helyett az euróhitelek népszerűségének növekedését és az államilag támogatott forinthitelek előtérbe kerülését jósolják a szakemberek.