Kegyelmet érdemel a nyomor?

Kanzincbarcikától hét kilométert kell autózni a háromezer lakosú Sajókazáig. Az idei tél leghidegebb napja van, nappal is mínusz 8 fokot mutat a hőmérő. Fogcsikorgató az idő, szürke a délután és nyomasztóan üresek az utcák az amúgy szépen rendezett faluban. Sólyomtelep, ahol a legtöbb cigány család lakik, a falu legszéle, pár lépés csak innen az erdő. Valaha, jobbára bányászcsaládok éltek itt. Akkor még tisztes porták álltak errefelé. Ma már csak a szegénységről árulkodnak a házak. Hiányoznak a kerítések, néhány ajtó és ablak helyén is csak kartonpapíron dobol a szél.

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] A sajókazai Varga Dénes áramot lopott. Ha nem kap kegyelmet 11 hónapra kerülhet lakat alá - FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption] 

„A Dugót keresik? – kiabál ki az egyik udvarból egy férfi – Két házzal lejebb, az apjáék házában van.”
Három fiatal férfi jön szemben, fát hordanak. „Itt van Kaza leghíresebb embere” – intenek a fejükkel a hátuk mögé nevetve. A hátuk mögött egy alacsony férfi egy nagy tuskót cipel. Lassan a földre teszi és bemutatkozik.
„Én vagyok Varga Dénes, a Dugó.”
„Többen jönnek megnézni, mint a műemlék templomunkat” – kiabálja a fahordó csapat egyik tagja.
„A kegyelem miatt? – kérdezi Dugó és már mesél is. – A Tibor bácsi javasolta az iskolában, hogy próbáljuk megkérni a kegyelmet a gyerekek végett. Beadtuk a bírósághoz, aztán elkezdtek jönni a kamerák, meg az újságok. Az egyik ma pont azt írta, hogy börtönben vagyok, pedig csak kedden reggel bementem, és délután már ki is engedtek. Három hónap halasztást kaptam.”

Kegyelmi kérelmet a terhelt (elítélt, vádlott, gyanúsított), a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója terjeszthet elő az illetékes bíróságon, illetve hatóságnál. A kegyelemgyakorlás a főbüntetésre (szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés) és a mellékbüntetésekre (közügyektől-, foglalkozástól-, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, vagyonelkobzás, pénzmellékbüntetés) vonatkozhat, a büntetőjogi intézkedések közül a próbára bocsátásra, illetve a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre terjed ki.

A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet a bíróság terjeszti fel a legfőbb ügyészhez (ha még nincs vádirat), illetve az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, akik javaslatukkal együtt továbbítják a köztársasági elnökhöz. A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve semmilyen feltételhez vagy körülményhez, határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem fűz indokolást. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi és rendészeti miniszter utólagosan ellenjegyzi.

Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód, de lehetőség van újabb kegyelmi kérelmet előterjeszteni a hatóságoknál, illetve bíróságnál. Ennek elbírálása a korábbi kérelem elutasításától függetlenül történik.Varga Dénes harminc éves. Szobafestő akart lenni, de 16 éves korában megszületett az első gyereke, így letett a tanulásról, pedig egyszer sem ismételt az általánosban. Az elmúlt 14 évben alkalmi munkákból élt. Pucolt árkot, fektetett szennyvízcsatornát, dolgozott építkezéseken Pesten, és ült már börtönben is. Egy évet. Azért, mert teherbe ejtett egy 14 éves lányt, Esztert.

„Amire kijöttem, már megvolt a lányunk, Csilla, most már 11 éves” – öleli át Esztert, aki azóta már a felesége. „Megszerelmesedtünk, hát mit csináljunk? – mondja halkan Eszter, karján a legkisebb gyerekkel, a két éves Kingával. – Azóta együtt vagyunk jóban-rosszban, nem kellett volna azért leültetni.”

A hat gyerekkel és családtagokkal együtt tizenkét fős család együtt él egy kidőlt-bedőlt házban. Az épületben nincs se fűtés, se áram, se víz. „Az áramot már egy éve kikötötték és vizet sem kapunk, mert olyan nagy számlákat küldtek, hogy nem tudtuk kifizetni – mondja Varga Dénes. – A vizet tudjuk hordani a kútról, fa mindig van egy kevés, amivel befűtünk, az áramhoz meg úgy jutunk, ahogy tudunk. Ha ki tudnánk fizetni, kifizetnénk, de 120 ezer forintból, hat gyerek mellett nem tudjuk.”

„Itt van, nézze: egy, kettő, három, négy ház – mutat körbe egy idős asszony, Varga Dénes nagynénje. – Ebben a négy házban van a telepen villanyóra, a többiben egyben sem, mind kikötötték. Mit gondol, csak abban a négyben világítanak? Vagy aki nem tudja befizetni a csekket, az legyen egész nap sötétben?”

A telepen – Dugóékhoz hasonló körülmények között – nyolcvan család, úgy ezer ember él. Azt mondják, szinte mindegyik famíliából leültethetnének valakit. Amúgy le is ültetnek, az utcán összegyűlt tucatnyi ember percek alatt felsorol négy-öt nevet, aki voltak már börtönben áramlopásért. Dugó bízik a kegyelemben, de ha börtönbe kell mennie, hát megy. Az elzárás azonban nemcsak az áramlopás miatt vár rá. Hamis igazolásokkal vett a család egy tévét, hat hónapot azért is kapott, felfüggesztve.

Az eset persze nemcsak a sajtóban, a faluban is téma. A Hudák Művekben – ahogy a helyiek a kocsmájukat hívják – éppen erről diskurálnak a férfiak. „Azt írta az újság, hogy 120 ezer forint jövedelme van a családnak – mondja Örkényi József. – Hát abból nem lehet kifizetni az áramdíjat? Ha neki ezt elengedik, mindenki hivatkozhat erre. Ezen az alapon itt mindenki lophatna mindent.”

Ha leültetik egy évre a 160 ezer forintos tartozásért, az kétmillióba kerül az államnak, biztos megéri – mond egy ellenérvet egy másik férfi. „Kerül amibe kerül, le kell ültetni – mondja ki Kohut István és ebben teljes az egyetértés a jelenlévők között. – Mindegy, hogy cigány, vagy magyar, kicsoda vagy micsoda. Ha bűnös meg kell büntetni, semmilyen más alapon nem lenne szabad mérlegelni egy ilyen helyzetben.”

Fiatal lányok, orvosok és hírességek is kértek már segítséget az államfőktől

A középkori királyi jogosítványokra visszavezethető kegyelmi jogkörrel legtöbbször akkor él az államfő, ha az eljárás során történt családi katasztrófa vagy betegség miatt a bírósági ítélet különleges méltánytalan lenne. Persze, vannak kivételek is.

Kunos Péter, a volt Agrobank-elnök ügye különleges kegyelmi eset. Kunost első fokon felmentette a bíróság gazdasági bűncselekmények vádja alól, de a Legfelsőbb Bíróság másodfokon két évre ítélte. A bankár egészségi állapota miatt többször is halasztást kapott büntetése megkezdésének időpontjára, s ez okból adta be kegyelmi kérvényét is. Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmet adott Kunosnak, de Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem jegyezte ellen a kegyelmi határozatot, így Kunosnak le kell töltenie büntetését.

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Simek Kitti álmában lőtte le brutális nevelőapját, aki terrorizálta a családot - FOTÓ: LANG RÓBERT
[/caption]Gáspár „Győzike” öccse, Gáspár Zsolt is elnöki kegyelmet kapott. Egy hatvanéves embert gázolt halálra. A bűncselekmény még 1995-ben történt, az amnesztiát Göncz Árpád adta meg Gáspár Zsoltnak Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére.

Gyógyíthatatlan beteg gyermekét segítette halálba egy asszony 1992-ben, úgy, hogy fürdővizébe ejtett egy hajszárítót. A bíróság emberölésért elítélte, ám ügyvédje kegyelemi kérvényt nyújtott be. Göncz Árpád köztársasági elnök 1996-ban kegyelemben részesítette az asszonyt, akinek ügye kapcsán a „kegyes halálról" az alkotmánybírósághoz is több beadvány érkezett. Az AB 10 év után, 2003-ban elutasította az összes beadványt e kérdésben.

Mádl Ferenc nagyobb visszhangot kiváltó kegyelmi döntései közé tartozott Kurunczi Kingáé. Őt egy marihuánás cigaretta elszívásáért 3 év 2 hónap fegyházbüntetésre ítélte a bíróság 2001-ben. 2002 februárjában Kalocsán kezdte meg büntetése letöltését. Ügyvédje kegyelmi kérvényt nyújtott be, ám azt elutasította Mádl Ferenc, annak ellenére, hogy több hasonló esetben már kegyelmet gyakorolt. 2003 januárjában büntetését félbeszakították, mert Polt Péter legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bírósághoz fordult a túl szigorú ítélet miatt. A bíróság elutasította az indítványt, a lány ismét visszakerült a börtönbe. Eközben az ügyvéd új kegyelmi kérvényt adott be, amelynek Mádl Ferenc helyt adott. Kinga összesen 15 hónapot töltött börtönben.

2002 augusztus 31-én Tótújfaluban az akkor 14 éves lány, Simek Kitti álmában lőtte le brutális nevelőapját, aki terrorizálta a családot. A bíróság jogerősen 2 év 2 hónap börtönre ítélte a lányt, aki kegyelmet kért. 2005-ben Mádl Ferenc meg is adta számára a kegyelmet. Kitti ekkorra már megszülte első gyermekét.

Zalatnay Sarolta énekesnőt csalásért ítélték 3 év börtöne. Zalatnay többek között daganatos betegségére hivatkozott 15 oldalas kegyelmi kérvényében, amit azonban Mádl Ferenc, majd Sólyom László is elutasított. Az énekesnő letöltötte büntetését.

Dr. Kovács Ágnest, a szentesi kórház igazgatóját és dr. Geönczeöl Tibort, a sebészeti osztály vezetőjét 2006 nyarán azért ítélték 1,5 illetve 2,5 év letöltendő szabadságvesztésre, mert a kórházban több mint kétszáz alkalommal végeztek külföldi betegeken műtétet pénzért úgy, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) ezeket sürgősségi ellátásnak tüntették fel. Mindezzel 65 millió forint kárt okoztak az OEP-nek. Mindketten kegyelmi kérvényt nyújtottak be, Sólyom László államfő pedig élt e jogával. A döntés megosztotta a közvéleményt és a jogásztársadalmat is. Ám a kegyelmi döntést nem kell indokolnia a köztársasági elnöknek.

Az elnöki kegyelmet elsőként az Egyesült Államok első elnöke, George Washington gyakorolta, aki ciklusának utolsó napján megkegyelmezett minden, a wiskey-lázadásban részt vevő amerikainak. Az amerikai Alkotmányban rögzített eljárás szerint az elnök bárkinek, bármely bűnét megbocsáthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a kegyelem a nemzet érdekeit szolgálja. Az intézményt mégis sokan támadják, hiszen az elnökök ciklusuk utolsó napján sokszor olyan kegyelmi kérvényeket is aláírnak, amelyekkel ritkán ért egyet az ország közvéleménye. Például így kapott kegyelmet például Richard Nixon az őt követő Gerald Ford elnöktől, vagy a milliárdos adócsaló Marc Rich pedig Bill Clinton elnöktől, annak utolsó a Fehér Házban töltött napján.

Kegyelmi kérelmet a terhelt (elítélt, vádlott, gyanúsított), a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója terjeszthet elő az illetékes bíróságon, illetve hatóságnál. A kegyelemgyakorlás a főbüntetésre (szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés) és a mellékbüntetésekre (közügyektől-, foglalkozástól-, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, vagyonelkobzás, pénzmellékbüntetés) vonatkozhat, a büntetőjogi intézkedések közül a próbára bocsátásra, illetve a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre terjed ki.

A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet a bíróság terjeszti fel a legfőbb ügyészhez (ha még nincs vádirat), illetve az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, akik javaslatukkal együtt továbbítják a köztársasági elnökhöz. A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve semmilyen feltételhez vagy körülményhez, határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem fűz indokolást. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi és rendészeti miniszter utólagosan ellenjegyzi.

Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód, de lehetőség van újabb kegyelmi kérelmet előterjeszteni a hatóságoknál, illetve bíróságnál. Ennek elbírálása a korábbi kérelem elutasításától függetlenül történik. O.J. Simpson és a haverok is kaphatnak kegyelmet Még egy bő hete van a január huszadikán végleg távozó George W. Bush elnöknek, hogy gyakorolja az elnöki kegyelem intézményét. A sajtóban már most felröppentek a találgatások arról, hogy kik részesülhetnek az utolsó pillanatban megbocsátásban. A felröppent nevek között van Lewis Libby, Dick Cheney alelnök korábbi kabinetfőnöke, akit csalásért vágtak rács mögé és Bush már korábban enyhítette a büntetését. Rebesgetik O. J. Simpsont, a volt bokszsztárt, akit Las Vegasban ítéletek el fegyveres rablásért, valamint Conrad Black sajtómágnást, aki a bíróság félrevezetéséért kapott hét hónapot. Mindegyikük a republikánusokhoz köthető személy, azon belül is a konzervatívok keményvonalasaihoz, de ez kevéssé zavarja Bush elnököt, hiszen korábban már megkegyelmezett a csalásért lecsukott Issac Robert Toussie–nak is, annak ellenére, hogy a szenátusban is vihart kavart ez a döntése. Kiderült ugyanis, hogy Toussie édesapja 28,500 dollárral támogatta a republikánus pártkasszát.

Az elnöki kegyelmet elsőként az Egyesült Államok első elnöke, George Washington gyakorolta, aki ciklusának utolsó napján megkegyelmezett minden, a wiskey-lázadásban részt vevő amerikainak. Az amerikai Alkotmányban rögzített eljárás szerint az elnök bárkinek, bármely bűnét megbocsáthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a kegyelem a nemzet érdekeit szolgálja. Az intézményt mégis sokan támadják, hiszen az elnökök ciklusuk utolsó napján sokszor olyan kegyelmi kérvényeket is aláírnak, amelyekkel ritkán ért egyet az ország közvéleménye. Például így kapott kegyelmet például Richard Nixon az őt követő Gerald Ford elnöktől, vagy a milliárdos adócsaló Marc Rich pedig Bill Clinton elnöktől, annak utolsó a Fehér Házban töltött napján. A sajókazai Varga Dénes áramot lopott. Ha nem kap kegyelmet 11 hónapra kerülhet lakat alá - FOTÓ: KALLUS GYÖRGY Simek Kitti álmában lőtte le brutális nevelőapját, aki terrorizálta a családot - FOTÓ: LANG RÓBERT -->