Meg kell küzdeni a frekvenciákért

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke tovább harcol saját testületének tagjai ellen. Majtényi László továbbra sem érti, miért nem hajlandók a pártok által delegált tagok kiírni a pályázatot a Danubius és a Sláger rádió frekvenciáira, holott ez törvényi kötelezettség lenne.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Bumerángosok külső helyszínen. Boross Lajos (balra) szerint a hosszú távú ötletek kiagyalásánál elbizonytalanítja őket a jelenlegi helyzet.
[/caption]„A következő, februári testületi ülésen is ott lesz frekvenciapályáztatás ügye. Nem vagyok jós, de remélem, hogy a bizottság megváltoztatja korábbi döntését” – mondta szerkesztőségünknek Majtényi László. Az elnök továbbra is fenntartja különvéleményét: törvénysértő a testületnek az a határozata, aminek értelmében a Sláger és a Danubius frekvenciáinak megpályáztatását elhalasztják. Ezt azzal indokolta, hogy a médiatörvény módosítását a köztársasági elnök nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. Így nem léphetett hatályba az a módosítás, ami szerint a két nagy rádió pályázat nélkül újabb öt évre megkapta volna a frekvenciáit. Majtényi szerint a hatályos jogszabályok alkalmazására köteles állami szervek, köztük az ORTT törvényes döntést kizárólag a médiatörvény hatályos rendelkezései szerint hozhat.

„Az országos rádiós frekvenciákkal jelenleg rendelkező Danubius és Sláger rádió műsorszolgáltatási jogosultsága 2009. november 19-én lejár, a médiatörvény pedig kötelezi az ORTT-t, hogy amennyiben egy lejáró jogosultság megújításának nincsen helye, tizenkét hónappal a lejárat előtt tegyen közzé nyilvános pályázati felhívást” – mondta az elnök. Ez alapján Majtényi szerint nem lehet vitás, hogy ez a rendelkezés érvényesítendő a két országos rádiós frekvenciahálózat hasznosítása ügyében is.

De miért nem hajlandók erre a pártok delegáltjai? A rádiókat akarják előnyökhöz juttatni annak ellenére, hogy e próbálkozásukat Sólyom László megakasztotta? Vagy éppen a törvényességet tartják szem előtt? Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja szerint most egyértelműen a törvényalkotók térfelén van a labda. A kurátor úgy gondolja: a jelenlegi helyzetben, amikor a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak véleményezésre elküldte a médiatörvényt, a jogalkalmazó – vagyis a testület – nem tud jó megoldást. Ezért is döntött úgy nemrégiben az ORTT, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig nem ír ki pályázatot. Szalai Annamária kifejtette: a hatályos törvény nem igazít el a kérdésben. A kurátor, aki egyébként pályáztatáspárti, hangsúlyozta: nincs arra szabály, mi történik akkor, ha egy rádiónak az ötéves hosszabbítás után lejár a frekvenciaengedélye. Szalai azt tartaná a legjobbnak, ha az Országgyűlés új médiatörvényt alkotna. Ezzel egyébként nem is kell megvárni az Alkotmánybíróság határozatát.

„Egyelőre várni kell, hátha a közeljövőben dönt az Alkotmánybíróság, de azért túl hosszú ideig nem lehet hezitálni" – mondta megkeresésünkre Gyuricza Péter, akit az MSZP jelölt az ORTT-be. Gyuricza szerint január végéig – február elejéig érdemes várni az Alkotmánybíróság döntésére, utána viszont át kell gondolni, mit tehet a testület. Ha sokáig nincs döntés, ki kell írni a pályázatot, persze, számolni kell azzal, hogy ezt az alkotmánybírósági határozat felülírhatja. Ám Gyuricza is úgy gondolja: születhet akár új szabályozás is, vagyis alkothat az Országgyűlés új médiatörvényt.

Maguk a rádiók természetesen a pályázat nélküli hosszabbításnak örülnének, annál is inkább, mert az Est Media bejelentette: szívesen elindulna az egyik frekvenciáért, ha megpályáztatnák.

Rendelet határozza meg a három frekvencia-elosztási módot. Ezek: az érkezési sorrend (amikor a frekvenciaigényeket a kérelmek érkezési sorrendjében, egyedi engedélyezési eljárás keretében elégítik ki), a pályázat és az árverés. Így lehet tehát frekvenciahasználati jogosultságot szerezni, aminek két lépése van: előbb frekvenciakijelölés szükséges, majd – a telepített adóberendezés üzemben tartásához – rádióengedély. A rádióengedély legfeljebb öt évre szól, ha pályázaton vagy árveréssel szerzett a frekvencia, akkor pedig nem lehet hosszabb a megnyert jogosultság időtartamánál.„Őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy a Sláger rádió eltűnjön a magyar médiapiacról" – jelentette ki Heal Edina, a kereskedelmi rádió vezérigazgatója. Mint mondta: ha ez mégis megtörténne, az rossz üzenet lenne a befektetőknek, hiszen azt látnák, hogy 12 év után, amikor a vállalkozásba tett pénz kezdene megtérülni, az állam partvonalon kívülre helyez egy céget. „Természetesen mi is hívei vagyunk a piaci versenynek, de erősen kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben le lehet-e vezényelni egy átlátható, tiszta és jogszerű pályázatot – mondta. – Ezt a tendert a frekvenciaszerződés lejárta előtt 18 hónappal meg kellett volna hirdetni. Mivel az ORTT pályáztatási jogát egy időre felfüggesztették, ez nem történt meg, s most irreálisan rövid idő alatt akarnak döntést hozni.”

Heal Edina elmondta: a jelenlegi helyzet hatása már a mindennapokban érezhető. Nehezebben tudnak hosszú távú együttműködést kialakítani üzleti partnereikkel, s a hirdetők is érezhetően elbizonytalanodtak. „A világ számos országában eladják a frekvenciát, s amíg a rádió törvényt nem sért, hagyják dolgozni. Nálunk is ezt kellene csinálni, mivel így lehetetlen hosszú távra tervezni.”

Szűkszavúbb volt Tiszttartó Titusz, a Danubius rádió program- és marketing-vezérigazgató-helyettese. Szerintük a helyzet háromféle módon rendeződhet: dönthet úgy az Alkotmánybíróság, hogy nem osztja Sólyom László köztársasági elnök aggodalmait, s az elfogadott törvénymódosítás mégis hatályba lép. Pályázat útján is kijelölheti az ORTT a frekvenciák használóját, vagy a parlamenti döntéshozóknak sikerül megállapodniuk egy új médiatörvényben. „Mi mind a három verzióra szakmailag felkészültünk – jelentette ki. – Bárhogy is alakuljanak a dolgok, hosszú távra tervezünk és hiszünk abban, hogy ott leszünk az éterben.”

Boros Lajos, a Sláger rádió Bumeráng című, reggeli adásának egyik műsorvezetője nem tagadja: a hosszú távú ötletek kiagyalásánál elbizonytalanítja őket a jelenlegi helyzet. „Kialakult a hallgatókból egy milliós nagyságú család, amely nagyon rossz néven venné, ha a rádióval bármilyen negatív dolog történne – mondta. – Mi, műsorkészítők, persze, nem sok mindent tehetünk, végezzük a dolgunkat. Egy biztos: bármilyen bizonytalan is a helyzet, nem lehet máshová csábítani minket, mivel nehezen tudnék olyan dolgot mondani, amit itt ne kapnánk meg.”

Jáksó László, a Danubius rádió műsorvezetője is ragaszkodik jelenlegi munkahelyéhez. „Tudom, hogy a médiában sok embert a pénz mozgat egyik munkahelyről a másikra, de én itt jól érzem magam. Ezért ha a rádiónak versenyeznie kell a fennmaradásáért, akkor én lojális maradok hozzá. Nem rettegek és nem kezdek el rohangálni, csak teszem azt, amihez értek. Amíg a Danubius szól, addig én is itt dolgozom.”

Rendelet határozza meg a három frekvencia-elosztási módot. Ezek: az érkezési sorrend (amikor a frekvenciaigényeket a kérelmek érkezési sorrendjében, egyedi engedélyezési eljárás keretében elégítik ki), a pályázat és az árverés. Így lehet tehát frekvenciahasználati jogosultságot szerezni, aminek két lépése van: előbb frekvenciakijelölés szükséges, majd – a telepített adóberendezés üzemben tartásához – rádióengedély. A rádióengedély legfeljebb öt évre szól, ha pályázaton vagy árveréssel szerzett a frekvencia, akkor pedig nem lehet hosszabb a megnyert jogosultság időtartamánál. Bochkor Gábor Bumerángosok külső helyszínen. Boross Lajos (balra) szerint a hosszú távú ötletek kiagyalásánál elbizonytalanítja őket a jelenlegi helyzet. -->