Mutasd a pénzed, megmondom, ki vagy!

Híres történelmi személyiségek, művészek, nevezetes építmények, őshonos állatok és növények. Leggyakrabban ezek a motívumok díszítik a különböző országok bankjegyeit. A díszítőelemek célja, hogy büszkélkedjenek a kibocsátó állam érdemeivel, kultúrájával, környezeti szépségeivel azoknak, akik kezében megfordul a fizetőeszköz. Lapunk összegyűjtött négy olyan, ma is forgalomban lévő bankjegyet, amely szubjektív megítélésünk szerint különösen érdekes a rajtuk szereplő illusztrációk miatt.

Ahol még most is kagylóval fizetnek

Pápua Új-Guineában a gyarmatosítók megjelenése előtt az őslakosok különböző kagylókat használtak fizetőeszközként. A legelterjedtebb pápua „valuta” az úgynevezett kinakagyló volt. Az ősi szokás előtt tisztelegve 1975-ben kinának nevezték el az ország első önálló pénzét, ami az addig használt ausztrál dollárt váltotta fel. Az ötkinás bankjegyen is megemlékeznek a régi békeidőkről, hiszen egy kinakagylólánc szerepel a hátoldalán, ami egy vagyont érhetett századokkal ezelőtt a pápuák között. Jelképesen tehát még ma is kagylóval fizetnek az országban. A bankó közepén szereplő, ijesztő törzsi maszkot, a hombulit szintén fizetésre használták az őslakosok, de csak különleges alkalommal. Esküvőkön a menyasszonytáncot honorálták vele.

Mindent bele, avagy országismertető papírpénz

Bár megszokott, hogy a bankókon az adott ország jelképei szerepelnek, a kazah papírpénzek tervezői talán túllőttek a célon: szinte az összes, országukkal kapcsolatos, jellemző motívumot rázsúfolták. A tízezertengés papírpénz „fej” oldalának közepén az ország egyik nevezetessége, az Asztana Baiterek emlékmű látható. Ez a független kazah állam fejlődését szimbolizálja. Rá merőlegesen, színes csíkokban a kazah himnusz kottájának részlete került. A bankjegy alján lévő nyitott tenyér a hit és az igazság szimbóluma. A jobb felső sarokban az ország zászlaja teljes színeiben pompázva. Ám ennyi nemzeti jelkép sem volt elég a kazahoknak, úgyhogy a bankjegyek hátoldalán a biztonság kedvéért még az országuk térképét is elhelyezték. Így annyi bizonyos, hogy akinek kazah bankjegy kerül a kezébe, egy pillanat alatt mindent megtud az országról.

Mit keres egy piramis az egydollároson?

Bár a világon a legismertebb pénznem a dollár, kevés az olyan bankjegy, amelyet több legenda övez, mint az egydollárost. Kezdve azzal, hogy miért szerepel rajta egy piramis. Az épület tulajdonképpen az Egyesült Államok egyik fő szimbólumának, a „Nagy Pecsétnek” az egyik oldala, a másik oldala a közismertebb címeres fehér sas. A piramis, a tartósság és az erő szimbóluma itt az államok megalakulására utal, hiszen a Függetlenségi nyilatkozat aláírásának dátuma, 1776 szerepel az alján. A felette lebegő szem Istenre utalhat. A piramis alatti latin felirattal („Novus Ordo Seculorum”, azaz „új világrend”) az államok alapítói nem tévedtek, hiszen Amerika valóban a világ meghatározó hatalma lett. A pecsét másik oldalán látható madár, a fehér fejű rétisas, ami ma már szinte kizárólag Észak-Amerikában él, a függetlenséget testesíti meg. Egyik lábával a béke szimbólumát, egy olajágat tart, a másikkal pedig a háború jelképét, nyílvesszőket. Érdekes még a Nagy Pecsét számmisztikája, hiszen többször előkerül a 13-as: ennyi nyílvessző van a sas „kezében”, ennyi levele van az olajágnak, ennyi szintje van a piramisnak. Az utalás egyértelmű: 13 alapító állama volt az USA-nak.

Meglepetésállat az ausztrál bankjegyen

Na, vajon milyen állat látható az ausztrál húszdollároson? A kérdésre valószínűleg tízből kilencen csípőből rávágnák: kenguru! Vagy minimum koala. Az igazság az, hogy egyetlen, jelenleg is forgalomban lévő ausztrál dollárbankjegyen sem szerepel az ország jelképének számító állat. Annál is meglepőbb ezért, hogy egy teve ékesíti a húszdolláros papírpénzt. De mit keres rajta? Kevesen tudják, hogy a világon a legnagyobb számban Ausztráliában találhatók vadon élő tevék, számuk 700 ezerre tehető. Ezek a 19. században az országba cipelt, fogságból megszökött tevék leszármazottai. A pénzen található kis rajz egy tevegelő férfit ábrázol. Ő John Flynn tiszteletes (1880–1951), a világ első repülő orvosi szolgálatának megalapítója. Az ő arca látható a bankó közepén is. A tiszteletes a repülő doktorok mellett létrehozott egy mobil papi szolgálatot is. Ehhez vásárolt 1919-ben öt tevét, hogy Közép-Ausztráliát rajtuk bejárva hitéleti szolgáltatásokat nyújtson a városoktól elszigetelt lakóknak. Tette előtt tisztelegve került teve a dollárra.