Reformnál is többre van szükség

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Szombaton már a párt új székházában tanácskozott az MSZP választmánya. Simon Gábortól, a választmány elnökétől vette át az épület jelképes kulcsát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök.
FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]A kormány a január 29-iki, rendkívüli parlamenti ülés utáni másfél hónapban elkészíti és benyújtja az országgyűlésnek a legfontosabb, legsürgetőbb törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy az átalakítások jelentős része július elsejével hatályba léphessen. Ezt közölte a miniszterelnök, miután vasárnap konzultált a gazdasági és a civil szféra képviselőivel. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a kormány átfogó adó-, közteherviselési, foglalkoztatási és szociális intézkedéscsomagot készít. Kérdésre válaszolva elmondta: nincs szükség új költségvetésre, de a jelenlegit több ponton módosítják, és a kormány saját hatáskörben olyan intézkedéseket is hoz, amelyek elősegítik, hogy a büdzsé egyensúlyi pályán maradjon.

Gyurcsány szerint politikailag akkor hiteles, amit tesznek, ha a változások jelentős része ebben a kormányzati ciklusban elkezdődik. „Lesznek olyan intézkedések is, amelyek szeptember 1-től, és olyanok is, amelyek a jövő év elejétől lépnek életbe – közölte. – Nem kevesebbre, hanem többre van szükség, mint reformokra, sok tekintetben modellváltásra, amely egy új, nemzeti, társadalmi és gazdasági stratégia irányába mutat.”

A civil és a gazdasági élet szereplőivel folytatott megbeszélésen a miniszterelnök négy pontban foglalta össze a teendőket – mondta szerkesztőségünknek nyilatkozva Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. „A közteherviselés, a foglalkoztatás és a szociális rendszer átalakításán túl szóba került még az önkormányzati rendszer reformjának szükségessége, az uniós pénzekhez való hozzájutás felgyorsítása és a bizalomépítés is.” Ez utóbbival kapcsolatban Borsik arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy a lehető leggondosabb előkészítés után a lehető leggyorsabban kell a kormánynak intézkedni, mivel a társadalmi szintű bizonytalanságnak a jelenlegi helyzet következményein is túlmutató, negatív gazdasági hatásai lehetnek.

Információink szerint a találkozón éles kritika érte a bankokat, amiért azok saját profitjuk növelése, illetve kockázatuk csökkentése érdekében „ülnek az uniós pénzeken” ahelyett, hogy tájékoztatnák a kis- és középvállalkozásokat a források felhasználhatóságáról.

„Gyengeségünk a belpolitikai háborúskodás”

A világtörténelem első globális válságában Magyarország legnagyobb gyengesége az egy évtizede tartó belpolitikai háborúskodás – mondta Gyurcsány Ferenc még szombaton az MSZP választmányának budapesti ülésén. A kormányfő szerint a jövőben erős, hatékony és cselekvőképes államra lesz szükség, amely feladja a szektorsemlegességet, s helyette egyértelmű prioritásokat határoz meg. Kijelentette: nem elég kizárólag külföldi tőkebefektetésre épülő modernizációs politikát folytatni, olyan gazdaságpolitikára van szükség, ami jobban támaszkodik a nemzeti erőforrásokra.

Bár a találkozón a miniszterelnök szándékosan kerülte a konkrét intézkedések kifejtését, az általa meghívottaknak voltak ötleteik. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke például azt javasolta: a kormány fontolja meg, hogy egy-két évre felfüggeszti a kamatadó beszedését, ezzel is növelve a megtakarítási és állampapír-vásárlási hajlandóságot. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke pedig arra biztatta a kabinetet, hogy „legyen bátor”, és a közteherviselést a jelenleginél nagyobb mértékben terjessze ki a bankokra. A szakszervezeti vezető úgy vélekedett: a jövedelmek megadóztatása helyett a hangsúlyt inkább a fogyasztási adókra kellene helyezni. Az esetleges áfaemeléssel kapcsolatban viszont Pataky azt tanácsolta, hogy a nagycsaládosok számára fontos termékekre kedvezményes kulcsot léptessenek életbe.

„Rám soha nem hallgatnak” – ezt már Demján Sándor dohogta, miután kijött az egyeztetésről. Mint mondta, Magyarországon ma kevesebb szellemi és több fizikai munkásra lenne szükség, de szerinte sok embernek, sajnos, „büdös a munka”.