Adóreform: talán segít

Nem hozna drasztikus változást a magyarországi közterhek szintjében, s ezen keresztül az ország régiós versenyképességében a kormányzat által tervezett adóreform – állítják a lapunk által megkérdezett szakértők. Ahhoz, hogy régiós összehasonlításban jelentősen előrelépjen hazánk, a tervbe vett – az adórendszert inkább átrendező, semmint megreformáló – változtatásoknál jóval több kellene.

Tévúton a magyar kormány?

A szakértők egy része szerint már az is kérdéses, hogy egyáltalán hatékonyak lehetnek-e a jelenlegi válsághelyzetben a „békeidőben” megszokott adózási módosítások. A magyar kormány által tervezett adóreform a társadalombiztosítási járulék csökkentése révén hosszabb távon javíthatja ugyan a gazdaság versenyképességét, ám a gazdaság rövid távú gondjainak a megoldásához aligha járul hozzá, sőt: az áfa emelése éppen hogy visszafogja a fogyasztást – válaszolta kérdésünkre Marcus Scheiblecker, a Wifo bécsi gazdaságkutató intézet szakértője.
A közgazdász szerint a kormány által kidolgozott csomag azt a benyomást kelti, mintha korábban, egy kedvezőbb világgazdasági helyzetben készült volna. A mostani időpont nem megfelelő az efféle lépések megtételére – véli a kutató, emlékeztetve, hogy most Ausztriától Nagy-Britanniáig több ország is az adók ellentételezés nélküli csökkentésével próbálja élénkíteni a keresletet, nem pedig efféle szerkezeti átcsoportosításokat hajt végre.

Köztehercsökkentés félszívvel

Adó- és járulékkulcsok (jelenleg / terv)

Társas vállalkozások különadója: 4% /0 %

Magánszemélyek különadója: 4% /0 %

Szja-sávhatár (millió forint): 1,7% /2,2*, 3%**

Szja-kulcsok: 18 és 36% /19 és 38%

Társasági adó: 16% / 19%

Áfa: 20% / 23%

Tb-járulék (%) 29% / 25%

Munkaadói járulék: 3% / 1%

Tételes eho: 1900 forint / 5100 forint

Rehab. Hozzájárulás: 177 600 forint/fő/év / 532 800 forint/fő/év

Egységes ingatlanadó: nem / igen

* 2009. július 1-jétől.

** 2010. január 1-jétől.

Forrás: Europress-gyűjtés

Optimistábbak a hazai szakértők, akik úgy látják, a kormány adócsomagja sokat lendítene hazánk versenyképességén, legalábbis ami az adó- és járulékterheket illeti. A gazdaság élénkítése tekintetében az élőmunkateher csökkentésének van a legnagyobb jelentősége – fogalmazott lapunknak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadó cégtársa. Hozzátette ugyanakkor, hogy az 5 százalékpontos járulékmérséklés ellenére a térségben még mindig Magyarországon lesz az egyik legnagyobb az ilyen jellegű elvonások mértéke.
Aggályos az is, hogy a kormány szándéka szerint 2009 második felében az alacsonyabb kulcsot csak a minimálbér kétszereséig, havi bruttó 143 ezer forintig lehetne igénybe venni. Így azonban a mérséklés alig-alig javítaná a magyar vállalkozások versenyképességét, ráadásul a járulék kétkulcsossá tétele tovább bonyolítaná az amúgy sem az egyszerűségéről híres magyar adószisztémát – vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője is.

Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég elnök-vezérigazgatója pedig a helyi iparűzési adót (hipa) emelte ki mint gátló tényezőt. A hipát nem a nyereség, hanem a bevétel után kell megfizetni, és így a maximum kétszázalékos – ám néhány településen ennél alacsonyabb – adó a nyereségre vetítve 6-8 százalékpontos terhelésnek felel meg – mondta lapunknak a szakértő.

Növekvő lakossági terhek

Ami a lakosság terheit illeti, a tervek szerint egy százalékponttal, 19 százalékra emelkedő alsó szja-kulcs nem nevezhető magasnak térségi összehasonlításban, ugyanakkor a várhatóan 38 százalékra emelkedő felső rátát csak Szlovénia múlja felül a jellemzően egykulcsos megoldásokat alkalmazó régiós országok közül, ezért indokoltnak tűnik a sávhatár eltolása – vélik a szakértők. Ami a 23 százalékos áfáról szóló terveket illeti, a szakemberek szerint ennek nem lenne komolyabb hatása a gazdaság teljesítményére.

Az, hogy egy-egy termék ára 3 százalékkal emelkedik, csak keveseket tart vissza annak megvásárlásától, miközben – mivel az áfát mindenki fizeti, aki vásárol – már egy kismértékű adóemelés is jelentős költségvetési bevételi többletet generálhat. Az áfanövelés annyiból is egybevág a fontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, hogy a magyarországi fogyasztás jelentős része hitelből történik, holott égető szükség lenne a megtakarítások bővítésére – fogalmazott Oszkó Péter.

Europress Adó- és járulékkulcsok (jelenleg / terv) Társas vállalkozások különadója: 4% /0 %

Magánszemélyek különadója: 4% /0 %

Szja-sávhatár (millió forint): 1,7% /2,2*, 3%**

Szja-kulcsok: 18 és 36% /19 és 38%

Társasági adó: 16% / 19%

Áfa: 20% / 23%

Tb-járulék (%) 29% / 25%

Munkaadói járulék: 3% / 1%

Tételes eho: 1900 forint / 5100 forint

Rehab. Hozzájárulás: 177 600 forint/fő/év / 532 800 forint/fő/év

Egységes ingatlanadó: nem / igen

* 2009. július 1-jétől.

** 2010. január 1-jétől.

Forrás: Europress-gyűjtés -->