Átláthatatlan a közgyógyellátási rendszer?

A közgyógyellátási rendszer - 2006-os átalakítása óta - bonyolultan, drágán, hosszú átfutási idővel, a szociális rászorultság nem egységes kritériumok alapján történő figyelembevételével, a felhasználás alacsony szintű ellenőrzése mellett, átláthatatlanul működik - olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most befejezett vizsgáláról készült tájékoztatóban, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

A számvevőszék ezért azt javasolja a kormánynak, tekintse át, miként lehet a tényleges rászorultsághoz igazítani az ellátás mértékét, és egységesebbé tenni a jogosultság szempontrendszerét. Az ÁSZ azt is javasolja, hogy kezdeményezze a kormány az adatvédelmi és a szociális törvény felülvizsgálatát az eljárás egyszerűsítése és a működési költségek csökkentése érdekében. Továbbá vizsgálja felül és módosítsa az eljárásrendet annak érdekében, hogy az egészségbiztosító által ismert tényadatok és a gyógyszertámogatási elv együttes figyelembe vételével határozzák meg a közgyógyellátáshoz jutás feltételeit.

Az egészségügyi miniszternek azt javasolja: vizsgálja meg, megszüntethető-e az egészségbiztosítás által nem támogatott gyógyszerek közgyógyellátás keretében történő rendelhetősége, valamint tegye hatékonyabbá a közgyógyellátottak gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-rendelés egészségbiztosító általi szakmai ellenőrzését.

A közgyógyellátási rendszer működését ellenőrző számvevők azt állapították meg, hogy az igénylési, ügyintézési folyamat túlbürokratizált és átláthatatlan; a jogosultság megszerzése, valamint a támogatás mértéke kiszámíthatatlan és tervezhetetlen.

Az ÁSZ megállapította azt is, hogy a közgyógyellátás működtetésének az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és a megyei pénztárakat, háziorvosokat terhelő költsége igen magas: 2007-ben a közgyógyellátás központi költségvetési támogatása 19,9 milliárd forint volt.
A számvevőszék emlékeztet arra, hogy a közgyógyellátást és az annak igénybevételéhez szükséges igazolvány kiváltásának rendjét 2006 júliusában újraszabályozták azzal a céllal, hogy a korábbinál fokozottabb legyen az ellenőrzés, a személyre szabott, rászorultság alapú ellátás érvényesítése.

Az átalakítás céljai csak részben teljesültek - tartalmazza az összefoglaló. Összességében az egyénre szabott gyógyszerkeret bevezetése célzottabbá vált, de eltérőek a hozzájutás feltételei, és a rászorultsági elv is eltérően érvényesül településenként és jogcímenként.

A vizsgálat szerint az átalakítás után bővült a beszerezhető gyógyszerek köre, csak az egyénre szabott gyógyszerszükséglet támogatott, megvalósult az egyéni gyógyszerkeret nyilvántartása és a jogosultság folyamatos ellenőrzése, ugyanakkor nem történt meg a betegek gyógyszeres terápiájának betegség alapú biztosítói kontrollja. Az ellátásban részesülők gyógyszerkeretüket jellemzően nem merítik ki teljes egészében, jelentős maradványok keletkeznek.

2005 és 2008 között az ellátásban részesülők száma 539 ezerről - 40 százalékkal - 337 ezerre csökkent. A legnagyobb mértékben a méltányos ellátásban részesülők száma csökkent (mintegy 60 százalékkal) és ennek következtében a lemaradó településeken az átalakítás rontotta a szociális rászorultság elvének érvényesülését - olvasható az ÁSZ-jelentésről készült összefoglalóban.

A gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdő szolgáltatások terén is megszűnt az ingyenesség, a fogyasztói ár és a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár közötti különbséget a betegnek kell térítenie, így a betegek térítési díjként 2006. második félévében 104,3 millió forintot, majd 2007-ben összesen 140,8 millió forintot fizettek ki.