Bármi lehet kötelező olvasmány

Kincskereső kisködmön, A kőszívű ember fiai, Légy jó mindhalálig, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok. Manapság nehezen lehetne olyan általános iskolát találni, amelynek tantervében ne szerepelnének kötelező olvasmányként ezek a művek. Pedig nincs olyan állami rendelkezés, amely előírná, hogy mely könyveket kell a gyerekek kezébe adni. Talán éppen ezért egyre gyakrabban hallani olyan véleményt pedagógusoktól, hogy ideje lenne mindenhol felülvizsgálni a kötelező olvasmányok listáját, mivel a mai gyerekeket már nem kötik le a sokszor száz évnél is régebben született történetek.

Trencsényi László, az Országos Köznevelési Tanács kerettantervi bizottságának elnöke is osztja ezt a véleményt. „Érdemes megnézni, hogy az iskolák által összeállított irodalmi kánon milyen hősöket állít a gyerekek elé – mondta. – Nemecsek Ernőt a társai belekényszerítik a lékbe, ami miatt később meg is hal. Nyilas Misit átverik, igaztalanul vádolják és kicsapják az iskolából. Ők lennének azok, akikkel a mai gyerekeknek kellene azonosulni? Hiszen mind gyámoltalan, vesztes típusok! Teljesen érthető, ha a mai diákok elutasítják ezeket a figurákat.”

A szakember szerint a döntés az iskolák kezében van, nekik kell megharcolniuk a gyerekek „lelkéért”, vagyis rajtuk múlik, hogy milyen kötelező irodalmat írnak elő, s hogy ezek segítségével a diákok megszeretik-e az olvasást. „Szerintem minden, érdeklődéssel elolvasott betű hasznára válik a diáknak – jelentette ki a kerettantervi bizottság elnöke. – Nem kell félni attól, hogy kicsit populárisabb, érdekesebb művet adjunk a gyerekek kezébe. Babits is lelkes krimirajongó volt, mégsem vált kárára ez a szenvedélye.”

Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke szerint az a tény, hogy bizonyos művek irodalmi értékeket képviselnek, nem jelenti azt, hogy ezeket 8-10 éveseknek tanítani is kellene. „Az elmúlt évtizedek változásai sajnos érintetlenül hagyták a kötelező olvasmányok körét – mondta. – Pedig a gyerekek életkori tulajdonságaival is számolni kellene. Dante kilencedikes anyag, Radnóti Miklós tizenkettedikes. Radnótit minden gyerek érti, Dantét senki. Ráadásul vannak olyan művek, amelyek a magyar irodalmi tradíció szerint kihagyhatatlanok, mégis a legtöbb iskolában komoly gondot okoznak. Szerintem ilyen például a Bánk bán, amelynek tanításával szinte minden pedagógusnak problémái vannak.”

A pedagógiai szakemberek ma már abban sem biztosak, hogy az úgynevezett klasszikus műveket a diákoknak feltétlenül olvasás révén kell megismerniük. „Érdemes lenne egyszer megvizsgálni, vajon hány gyerek olvasta el az Egri csillagok című könyvet, s hányan nézték meg a belőle készült filmet – mondta Trencsényi László. – Gyanítom, az utóbbi táborban lényegesen többen vannak. S akkor hadd tegyem fel a kérdést: árt ez valakinek? Én még a hangoskönyvet is jó megoldásnak tartom, mivel nem az a lényeg, hogy milyen a hardver, hanem hogy a szoftvert, vagyis az irodalmi alkotást a gyerekek megismerjék és feldolgozzák.”

Néhány könyvet politikai okok miatt elfelejtettek az iskolák

Vannak olyan művek, amelyek kikoptak a kötelező olvasmányok köréből. Ilyen voltak például a Timur és csapata, illetve a Távolban egy fehér vitorla című szovjet regény: mindkettő a rendszerváltás idején vált „politikailag” vállalhatatlanná. Hasonló sorsra jutott Tatay Sándor Puskák és galambok című kötete is, amely a tanácsköztársaság utáni időkben játszódik, s a vörös katonákat pozitív szereplőkként mutatja be