Befellegzett a várólistáknak?

A fekvő-, és kúraszerű járóbeteg-ellátás finanszírozása 1993 óta történik „homogén betegségcsoportok” alapján hazánkban. A rendszer leegyszerűsítette a kórházak támogatását: a betegellátást nem az egyedi esetek alapján, hanem a betegségeket homogén csoportba rendezve finanszírozzák, az ugyanazon betegségben szenvedő páciensekre költött átlagos összeget figyelembe véve.

Ez a támogatás azonban a teljesítmény fokozására (több beteg, több szövődménnyel) ösztönözte az intézményeket – legalábbis papíron. Érthető, hogy a finanszírozás tarthatósága érdekében újabb szabályozás, az úgynevezett teljesítmény volumen korlát (tvk) bevezetésére került sor 2004-ben. A kórházak meghatározott számú beteg ellátására kapnak pénzt, s ha a kvótát túllépik, azt maguknak kell finanszírozniuk. Az indokolt sürgősségi ellátásokat természetesen kifizeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

A teljesítménykorlát azonban súlyos finanszírozási problémát okoz a nagyobb intézményekben (súlyponti kórházak, klinikák), hiszen nem küldhetik tovább az ellátásra jelentkező betegeket, ahogy ezt a kisebb intézmények teszik, ezért ők folyamatosan veszteséget termeltek. A Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és az Egészségügyi Minisztérium felmérése szerint mintegy 68 milliárd forintra rúg az intézmények felhalmozott tartozása. Ennek egy részét az üzemeltetési költségek teszik ki, de jelentős az OEP háttér nélkül ellátott betegekre költött pénz is. A tvk további hátránya, hogy egyre hosszabbak a várólisták. Egyes esetekben ez a kezelések időbeni csúszását is jelentheti.

A kialakult helyzet javítására, és az egészségügy finanszírozásának fenntarthatóságára készített javaslatot az egészségügy tárca. Az előterjesztés szerint a jövőben megszűnne a korlát, s minden gyógyítási teljesítményért fizetne az OEP. A javaslat értelmében az intézmények fix összegben kapnák meg az Egészségbiztosítási Alap idei, 743 milliárd forintos kasszájának kétharmadát. A fönnmaradó rész „lebegőkasszaként” működne, amelyet az ellátott betegek számától függetlenül osztanának szét. Ez utóbbi szerint minél több beteget látnak el, annál kevesebb lenne az egy betegre eső pénz. Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint ezzel megszűnne a kórházak teljesítménynövelő kényszere. A tvk megszűnésével párhuzamosan a jelenlegi 146 ezer forintos országos gyógyítási alapdíj összegét is növelnék.

Jó az új rendszer

„Az MSZP-frakció támogatja az egészségügyi miniszter javaslatait – mondta Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke. – Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a mentésre, a háziorvosi ellátásra, a szűrővizsgálatokra és az európai uniós fejlesztésekre szánt pénzekből nem vonnak el.” Kökény Mihály hangsúlyozta: az átalakításokra nem a tvk sikertelensége, hanem a gazdasági helyzet miatt van szükség. A módosítások nyomán várhatóan csökkennek a várólisták, és csak azok a betegek részesülnek kórházi ellátásban, akiket a járóbeteg-ellátásban nem lehet kezelni.

Átverés és hazugság

„Átverés és hazugság, hogy a kormányzat eltörölné a teljesítményvolumen-korlátot” – nyilatkozta Mikola István ellenzéki szakpolitikus. A Fidesz szerint a változtatás azt jelenti, hogy a kormány a 2008-as összegek 70 százalékánál befagyasztja a kórházak költségvetését, a maradékot pedig teljesítmény alapján osztja szét. Eszerint a tavalyi adatok 70 százalékában maximalizálják az egészségügyi intézmények teljesítményét. A Fidesz továbbra is fenntartja a tvk eltörlésére vonatkozó alkotmánybírósági beadványát, és tervezik az egészségügyi bizottság rendkívüli összehívását.