2009.02.11. 18:36
Bővülhet a paksi atomerőmű
Egy-másfél hónapon belül megtárgyalhatja a parlament a Paks 2. építésének a tervét – tudta meg lapunk Podolák Györgytől, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnökétől.
[caption id="" align="alignleft" width="300"] Az erőmű mostani beépített kapacitása 12 ezer megawatt - FOTÓ: AS
[/caption]Az atomerőmű működő egységei élettartamának a meghosszabbítása már folyamatban van. „Az új blokk teljesítménye 1000–1600 megawatt között lesz, döntés a további elemzések alapján várható” – mondta lapunknak a képviselő.
Pótolni kell a kieső kapacitást
Az atomenergia azonban csak az egyik eszköz arra, hogy 2020-ig mintegy 6000 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás jöjjön létre az ország rossz hatékonyságú és leállításra váró erőművei pótlására, a várhatóan kieső import helyettesítésére és a nagyobb kereslet kielégítésére. A mostani beépített kapacitás 12 ezer megawatt. Az energetikusok szerint az ország előtt álló erőmű-létesítéseket arra kell kihasználni, hogy általuk fokozatosan a mostaninál szerencsésebb arányok alakuljanak ki az elsődleges energia felhasználásában, csökkenjen az energiahordozó-importunk, nőjön a megújulók aránya és fokozódjon a takarékosság. Mindennek érdekében erősíteni kell az állami szerepvállalást.
Nőhet a mátrai lignit aránya
Az energetikusok szerint a majdani villamosenergia-termelésünkben a mátrai lignitre szintén a jelenleginél nagyobb arányban kell támaszkodni, de vannak még tartalékok a megújuló energiákban is. „Ám ha jelentősen nő a folyamatosan nem termelő egységek, azaz a szélerőművek aránya, akkor szabályozási okokból megkerülhetetlen egy tározós erőmű építése” – közölte Podolák György. A szakértő elmondta: újra kell tárgyalni egy esetleges dunai vízlépcsőre vonatkozó gazdasági és politikai érdekeket is. Ezt kívánják egyébként a paksi atomerőmű hűtésének, valamint a hajózásnak a szempontjai is.
A nukleáris és a lignitalapú mellett további fontos áramtermelő forrásunk marad a gáz, majdani súlyát a mellette és az ellene szóló számos érv dönti el. Az egyik legtisztább energiahordozó, importja kényelmes, hiszen a vezetékek már megvannak. Ugyanakkor az EU-n belül a magyar gazdaság függ leginkább az orosz gáztól. Az importigény már csökkent, amióta a fogyasztói árak közelítik, illetve elérik a piaci szintet, és ártámogatás csak szociális alapon jár. A magasabb ár beindította a takarékoskodást.
Csökkenteni kell a gázigényt
Áramfelhasználás (2007)
Ipar: 13 százalékHáztartások: 21 százalék
Közlekedés: 17 százalék
Egyéb: 19 százalék
* A rendelkezésre álló energiamennyiség arányában.
Forrás: Energiapolitika 2000
A gáz iránti igény csökkenthető a megújuló energiákkal történő kiváltással is, de a lehetőségek korlátozottak. Uniós számítások szerint a biomassza (fa) például nem túl jól hasznosítható, mert egységnyi energiaértékű fából csak 40-60 százaléknyi villamos energia termelhető. Nem túl ígéretes, hogy csupán 10 százalékos a földhő villamosenergia-termelő képessége, sőt, a termálvizet is érdemesebb közvetlenül melegvíz-ellátásra és fűtésre használni. A gázzal és általában véve az energiával való takarékosság valódi súlya sincs a helyén a hazai köztudatban, szakértők szerint azt néha alul-, máskor túlértékelik. Szélsőségesek az elképzelések arról is, hogy milyen mértékben és milyen eszközökkel csökkenthető az épületek energiafelhasználása, illetve, hogy abban milyen reális szerep juthat a megújulóknak.
A szakértői vélemények szerint egyébként a gazdasági válság azt mutatja, megbukott az energetika nem kellően szabályozott rendszere, s ez van az év eleji gázkrízis hátterében is. Igaz, a válság mögött orosz és ukrán részről állami többségű cégek álltak, a magyar oldalon pedig magánvállalatok „menedzselték le” a krízist.
Europress Áramfelhasználás (2007) Ipar: 13 százalék
Háztartások: 21 százalék
Közlekedés: 17 százalék
Egyéb: 19 százalék
* A rendelkezésre álló energiamennyiség arányában.
Forrás: Energiapolitika 2000 Az erőmű mostani beépített kapacitása 12 ezer megawatt - FOTÓ: AS PAKSI ATOMERŐMŰ -->